64 év után rács mögül láthatja viszont Magyarországot
Forrás: Index
Magyari Péter
Zentai Károly a vád szerint 1944-ben megölt egy 18 éves fiút, mert nem viselt sárga csillagot. A most 86 éves férfi kiadását három éve kéri Magyarország, egy ausztrál bíróság úgy döntött, hogy kiadják. Ha Zentait hazahozzák, szinte bizonyos, hogy a repülőtérről fogdába viszik.
Charles Zentai három éve hírhedt ember Ausztráliában. Addig a Steiner Károlyként 1922-ben Magyarországon született férfi nyugdíjas elmegyógyintézeti ápolóként élte csendes életét Perth egyik külvárosában. Özvegy volt, négy gyereke, 12 unokája és 4 dédunokája látogathatta.
Zentai 2004-ben került a nemzetközi figyelem középpontjába: a náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ az egyik keresett emberként azonosította (pere egy év múlva kezdődött). A központ 2002-ben Utolsó Esély néven programot indított, hogy még élő bűnösöket az igazságszolgáltatás elé állítsa. Aki a listájukon található személyeket azonosítja, jutalmat kap.
Balázs Péter meggyilkolása
Zentai aktája a Balázs-családtól került a központhoz, még az Utolsó Esély elindítása előtt. Balázsék a második világháború idején Budafokon éltek, épp úgy, mint Zentai Károly, látásból ismerték egymást. 1944-ben lett 18 éves Balázsék Péter nevű fia. Mivel Balázsék zsidók voltak, ezért áprilisban Pétert munkaszolgálatra hívták be. Ő azonban nem engedelmeskedett, hanem hamis papírokkal bujkálni kezdett. November 8-án éppen a Vilmos császár körúton (ma Bajcsy-Zsilinszky körút) villamosozott, amikor Zentai Károly felismerte őt. Zentai a magyar honvédség katonája volt és illegalitásban lévő zsidókra vadászott.
Zentai előállította Balázs Pétert, mert zsidó létére nem viselt sárga csillagot. A fiút az Aréna út (ma Dózsa György út) 51-be vitte, egy kaszárnyába. A kaszárnyában délután háromtól este fél nyolcig verték a fiút. Ekkor megnyomorítva, a torkában lévő vértől hörögve a kínzói a földön hagyták, és elmentek borozni. Mire visszatértek, a fiú már nem élt. Ekkor Zentai és egy katonatársa a holttestét szekérre tették, elvitték a Dunához, és egy követ a lábára erősítve hullámsírba temették.
Az ügyet 1946-47-ben vizsgáló magyarországi népbíróság több tanúvallomás alapján megállapította, hogy Zentai részt vett a fiú halálra kínzásában, két társával együtt ő volt az egyik, aki halálra verte. Balázs Péter édesapja, Balázs Dezső, könyvet írt fia tragédiájáról, és mindent megtett a bűnösök elfogásáért. A három vádlott közül csak Zentait nem kapták el.
A vádat részben az Aréna úti laktanyában szolgáló katonák és munkaszolgálatosok vallomásai alapján fogalmazták meg. A vallomások nem mindenben voltak egybehangzóak, de Zentai felelősségéről többen is, egymástól függetlenül beszéltek. Ugyanakkor a két másik, kínzással vádolt katona közül csak az egyik említette a nevét, mint társtettesét.
A másik két katona Máder Béla és Nagy Lajos voltak, közülük Nagy vallott Zentai ellen. Mádert az amerikai hadsereg adta ki a magyar igazságszolgáltatásnak, és 1946-ban életfogytiglanra ítélték. 1956-ban szabadult. Nagy Lajos 1947-ig szovjet hadifogságban volt, majd itthon halálra ítélték. Kegyelemben részesült, és életfogytiglani kényszermunkára módosították ítéletét. Ő is 1956-ban szabadult és a forradalom alatt elhagyta az országot. A vád szerint Nagy vitte Zentaival együtt a szekéren a Dunához Balázs Péter holttestét. Többen emlékeztek arra, hogy Nagy 1944 telén többször dicsekedett azzal, hogy Zentaival együtt halálra vertek egy zsidó fiút.
A Budapesti Katonai Ügyészség lezárta ellene a nyomozást
Zentai az oroszok bejövetelekor menyasszonyával együtt Németországba menekült, ahol amerikai megszállás alatt érte a háború vége. A magyarok hiába kérték az amerikaiaktól kiadatását, nem kapták meg, nem tudni hogy miért. Zentaiék 1951-ben vándoroltak ki Ausztráliába, ahol Charles néven öt év múlva állampolgárságot kapott.
A Wiesenthal központ megkeresésére Magyarország kérte Zentai kiadatását Ausztráliától. Ezzel párhuzamosan a Budapesti Katonai Ügyészség nyomozni kezdett Zentai ügyében. A nyomozást mostanra lezárták, a bizonyítékokat összegyűjtötték, és ez alapján Zentai kiadása után akár néhány héten belül vádat emelhetnek. Vagyis az összegyűjtött adatok alapján az ügyészség Zentait bűnösnek tartja.
Zentai 2005-ben azt mondta, hogy kész hazajönni és tisztázni magát. Aztán véleményét megváltoztatta, arra hivatkozva, hogy nem bízik a magyar igazságszolgáltatásban.
Három éve tart a per
Zentai ügye három éve húzódik, különböző szintű ausztrál bíróságokon. Először azért fellebbezett, mert szerinte a perth-i bíróság nem jogosult kiadatásáról dönteni. Ezt az ausztrál legfelsőbb bíróság visszautasította. A vádat végig tagadta. Hivatkozott zsidó barátokra, arra, hogy ő 1944 november 8-a előtt egy nappal már elhagyta Magyarországot. Érvelt azzal, hogy több betegségben is szenved és nem élné túl a kitoloncolást. Mindezek ellenére a perth-i bíróság csütörtökön megállapította, hogy a magyar vádak megalapozottnak tűnnek, Zentai kiadható.
A végső döntést a kiadásról az ausztrál belügyminiszternek kell meghoznia, de a mostani ítélet alapján ez már csak formaság lehet. Zentai ugyanakkor húzhatja még az időt, mert a döntést megfellebbezheti egy felsőbb bíróságon. Ügyvédei szerint élni is kíván ezzel a jogával.
Zentait két fia (akiket Steinernek hívnak) támogatja a pereskedésben, ami a család szerint csődbe vitte a vádlottat. Az elmúlt három évnyi pereskedés és az elvesztett előző fellebbezés 30 millió forintnak megfelelő ausztrál dollárjába került. A csütörtöki döntés után is csak jelentős óvadék letétele után távozhatott.
Amennyiben Zentait hazahozzák, várhatóan ausztrál rendőrök kísérik Budapestig. Itthon rögtön gyanúsítottként hallgatnák ki, és a katonai ügyészség várakozása szerint rögtön előzetes letartóztatásba helyeznék.
|
A Simon Wiesenthal Központ 2008-as toplistája 0. Alois Brunner – Szíria 1. Aribert Heim – nem tudják hol van 2. Ivan Demjanjuk – USA 3. Képíró Sándor – Magyarország 4. Milivoj Aner – Ausztria 5. Soeren Kam – Németorsazág 6. Heinrich Boere – Németország 7. Zentai Károly – Ausztrália 8. Mikhail Gorshkow – Észtország 9. Algimantas Dailide -Németország 10. Harry Mannil – Venezuela |