„Őrzők, vigyázzatok a strázsán…”
Mazsihisz
Ezen „óva intő” Ady-idézet a főcíme annak a kötetnek, mely a napokban látott napvilágot Pápán a második világégés kitörésének 70., a nyilas-rémuralom kezdetének 65. évfordulójára.
A Kerecsényi Zoltán által szerkesztett kiadvány alcíme: „A vészkorszakról pápaiaknak”. A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület kiadásában kikerült mű bevezetőjében Politzer Sándor egyesületi elnök a következőket írja:
„2009. június 14-én a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület valamint a Pápai Zsidók Társasága /PÁZSIT/ szervezésében pápai zsinagógában – sok százan emlékeztünk. Ott nagyméretű tablókon kiállítottuk mártírjaink névsorát mementóul, figyelmeztetőül az utódoknak, a jelenlévő pápaiaknak. Ott, a zsinagóga hűs, ódon falai között fogalmazódott meg Kerecsényi Zoltán úrnak, a Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális Egyesület elnökének ötlete nyomán az, hogy egy kiadványban, nyomtatott, kézzel fogható formában közre kellene bocsátani az elpusztított pápai zsidóság teljes névsorát egy szerény történeti áttekintés kíséretében. Fontosnak tartottuk, – és tartjuk ennek az ötletnek a megvalósulását, különösen ma, amikor hazánk belpolitikájában teret nyert az utcai radikalizmus, amikor társadalmunkban a szélsőjobboldali erők szervezettebbé váltak, amikor a rasszista, fasisztoid megnyilvánulások megerősödtek. A szélesebb közvéleményben is bizonysággá vált: a fasizmus bűnös eszmevilága nem szűnt meg 1945-tel, a fasizmus fölött aratott világméretű antifasiszta győzelemmel…”
A könyv megjelentetését tehát az antifasiszta törekvések meglétére való emlékeztetés, és a szélsőjobboldal erősödése ellen való „kiáltás” „követelte”.
A kötet három részből áll. Első felében részletes kronológia taglalja a magyarországi holokauszt borzalmas eseményeit szinte napról napra. Ez után Pápa város világháborús napjai, a pápai gettó élete és a nyilas rémuralom szörnyűséges időszaka elevenedik meg. A harmadik részben pedig több oldalon keresztül annak a sok ezer honfitársunknak a neve olvasható, akiket 1944-ben a városból és a környékéről eldeportáltak, elpusztítottak a fasiszták. A kötet szövegrészeit egy-két fotó és vers is színesíti. A könyv hátsó borítóján Juhász Ferenc „Dombormű, 1944” című verse áll „mementóul”.
Tehát egy olyan kis emlék-kötet ez, amely könnyen forgathatóan, forrásokból táplálkozóan, irodalomra támaszkodva a pápai zsidóság mártírjainak névsorával a ma élő pápai lakosok, s különösen a helyi pedagógusok, a helyi fiatalság kezébe legyen adható a nevelőmunka, a tanulmányok, az ismeretek bővítése céljából.
A XX. század legszégyenletesebb kollektív bűne a Holokauszt volt. Ekkora bűntett mindig közös bűntett – a társadalomé, amelynek nem volt ereje megakadályozni. Közös bűntett és közös szégyen. Jóllehet elkövetői közül már alig-alig él valaki. A Holokauszt szörnyű emléke azt követeli, hogy a meggyilkoltak, s a meggyilkoltakat védelmező, a gaztettel szembeforduló kevesek nevét megőrizzük. Ezzel nekik, az ő emlékezetüknek – de mindenkori önmagunknak tartozunk. Hogy a Holokauszt többé meg ne ismétlődjék!
„Őrzők, vigyázzatok a strázsán…”
| MEGHÍVÓ
A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület /PKZSKHE/ tisztelettel meghívja Önt / Önöket 2009. október 14-én /szerdán/ 16.30 órára a pápai Eötvös utcai Holokauszt-emléktáblánál tartandó kegyeletteljes főhajtásra elpusztított honfitársaink emléke előtt való tisztelgésre a „kiugrási kísérlet” 65. évfordulója alkalmából Emlékbeszédet mond: 17.30 órától: Helyszín: Pedagógus Művelődési Ház (Pápa, Fő u. 2.) Tisztelettel: Minden emlékezőt ezúton kérünk, hogy az Eötvös utcai megemlékezésre hozzon magával egy mécsest! Köszönjük! |
