Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

A ladino felemelkedése, hanyatlása és újjáéledése

A ladino mint nyelv, évszázadokon át kötötte össze a szefárd családokat és hagyományokat. A történelem során majdnem teljesen eltűnt, most azonban a fiataloknak köszönhetően váratlan újjászületésen megy keresztül.

sdasdsadx

Kétszáz évvel ezelőtt a ladino dallamos hangjai töltötték be Isztambul nyüzsgő piacait, és visszhangoztak Görögország csendes udvaraiban. Altatókban csendült fel és imák szövetébe fonódott. Összekapcsolta a szétszóródott zsidó közösségeket az Oszmán Birodalom területén és azon túl. Sokan a ladinót a jiddis szefárd megfelelőjének tartják – ahogy a jiddis az askenáziak nyelve volt, úgy a ladino a szefárdoké.

De mi is pontosan a ladino, és miért tűnt el  csaknem teljesen?

Bár a ladino gyökerei a spanyolországi zsidók kiűzetése előtti időkre nyúlnak vissza, önálló zsidó nyelvként csak 1492 után alakult ki. Az ókasztíliai spanyolból származott, és héber, görög, francia, török, arámi és más nyelvek gazdagították. A ladino a szefárd száműzetés hangja lett.

Amikor Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella elrendelte, hogy a zsidók vagy térjenek át, vagy hagyják el Spanyolországot, sokan a száműzetést választották. Az Oszmán Birodalom különböző területein telepedtek le –Görögországban, Macedóniában, Törökországban és Észak-Afrikában –, valamint Európában és Amerikában is. Valójában az első zsidók, akik 1654-ben Amerikába érkeztek, szefárdok voltak.

A ladino évszázadokon át megőrizte azokat a szavakat és nyelvtani formákat, amelyeket a modern spanyol már rég elfelejtett, így vált hídnyelvvé, amely egyesítette a szétszórt szefárd közösségeket. Nemcsak a mindennapi beszédet, hanem irodalmat, népmeséket és vallási szövegeket is hordozott. Rabbi Yaacov Culi Me’am Loez című műve, amely először 1730-ban jelent meg, mérföldkő volt: az első jelentős zsidó kommentár, amelyet nem héberül vagy arámiul írtak, hanem ladinóul – megnyitva a szent tanulást egy egész közösség számára.

Hogyan juthatott el egy nyelv, amely ilyen mélyen beépült a szefárd életbe, a csaknem teljes eltűnésig? A folyamat fokozatos volt, háborúk, migrációk, asszimiláció és a modern nemzetállamok kialakulása alakította.

A balkáni háborúk és az Oszmán Birodalom széthullása új országokba sodorta a ladinót beszélőket, ahol mindig a többségi nyelv dominált, és kevés hely maradt a nyelvi sokszínűségnek. A családok alkalmazkodtak: franciára, törökre, olaszra vagy más nyelvekre váltottak.

Még Izraelben is kihívásokkal nézett szembe a ladino. A héber lett az összefogó nemzeti nyelv, a ladinót pedig gyakran régimódinak tekintették, és sokszor nem adták tovább a gyerekeknek. Sok szefárd családban két generáció alatt kikopott a mindennapi használatból.

A legpusztítóbb csapást a holokauszt mérte a ladinóra. A történelem gyakran az askenázi jiddis közösségek elpusztítására összpontosít, de a szefárdok is szenvedtek.

ladino_htm_b0d5db7e.jpgA rodoszi Hasson család 1935-ben, mielőtt Rodoszról deportálták őket (Yad Vashem)

A háború előtt a szefárdok kisebb, szétszórtabb kisebbséget alkottak. A ladinóul beszélő központokat Görögországban, Jugoszláviában, Macedóniában, Franciaországban és Olaszországban vették célba, és megsemmisítették őket. Rodosz szigetéről például 1944-ben 2000 zsidót deportáltak, a holokauszt leghosszabb transzportjával – 2400 kilométeres út, amely majdnem három hétig tartott. Mindössze 151-en élték túl. A történészek becslése szerint összesen mintegy 150 000 ladinóul beszélő zsidó pusztult el.

Bár számuk kisebb volt az askenázi veszteségekhez képest, arányaiban katasztrofális volt a hatás. Azok a kulturális központok, amelyek életben tartották a ladinót, megsemmisültek, a szétszóródott túlélők pedig már nem alkottak akkora közösséget, hogy fenntarthatták volna a nyelvet.

A 21. század elejére világossá vált: beavatkozás nélkül a ladino el fog tűnni. 2002-ben az UNESCO veszélyeztetett nyelvvé nyilvánította. Tizenöt évvel később a Spanyol Királyi Akadémia Izraelben létrehozta a judeo-spanyol tagozatot, hogy megőrizze a ladino „gazdag és mély kulturális örökségét”.

ladino_htm_14ba1bc8.jpgTizenévesek tanulnak ladinót online.

Egyetemek, például a Tufts, a Washingtoni Egyetem, a Binghamton és a Harvard programokat indítottak a nyelv tanulmányozására és megőrzésére. Közösségi csoportok és online platformok is gyülekezőhelyei lettek a tanulóknak. A járvány idején sok szefárd idős ember kezdte el virtuálisan tanítani a ladinót, ami váratlanul felkeltette a fiatalabb generációk érdeklődését.

Ez az újjáéledés különösen meglepő fordulatot vett 2022-ben, amikor dél-floridai zsidó tinédzserek megalapították a Ladino High School Club of America-t (Bivas). Küldetésük a ladino újjáélesztése és társaik körében történő népszerűsítése.

Tóra-tanulás, szefárd konyha, sabbatonok és kulturális események révén a klub az Egyesült Államok számos pontjáról vonz fiatalokat. Tagjaik körülbelül 40%-a nem szefárd, hanem askenázi, mizrahi vagy vallásilag nem kötődő –őket a szefárd hagyományok vonzzák. Egy éven belül Seattle-ből, Los Angelesből, Atlantából, Philadelphiából, Rochesterből, Miamiból és az északkeleti térségből is csatlakoztak.

Erőfeszítéseik felkeltették az érdeklődését a Sephardic Brotherhood-nak, Amerika legrégebbi szefárd szervezetének (1916-ban alapítva), amely ma már támogatja a klubot. Együtt vezetői lehetőségeket teremtenek, és innovatív módon kapcsolják össze a tinédzsereket a szefárd identitással.

ladino_htm_68a8a5d.jpgIfjúsági vezetők ladinó nyelven énekelnek a Sephardic Brotherhood gálán

A klub következő sabbatonja szeptember 19-én lesz a philadelphiai történelmi Mikveh Israel zsinagógában (1740-ben alapítva, Amerika negyedik legrégebbi zsinagógája). A gyarmati témájú hétvége a szefárd zsidók elfeledett szerepét mutatja be az amerikai függetlenségi háborúban, összekapcsolva a szefárd örökséget az Egyesült Államok 2026-os 250. évfordulójával.

Ma a ladino válaszúton áll. Bár veszélyeztetettnek nyilvánították, mégis új élet jeleit mutatja, és kapott egy törékeny, de valós második esélyt. Globális erőfeszítések, nemzedékek közötti tanulás és a zsidó fiatalok lelkesedése révén a szefárd altatók és imák nyelve talán ismét megtalálhatja a saját hangját.

Az aish.com cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle