Celofhád lányai: a joghézagok mint a remény forrásai – Jó szombatot!

Arra a kérdésre,
örökölhetik-e lányok apjuk leendő földjeit Izraelben, még senki sem tud
válaszolni, amikor fölteszik. Ilyen sokszor volt már azóta is.

Amikor Celofhád
meghal, joghézag muatkozik az isteni törvényben, legalábbis felőlünk, emberek
felől nezve, de hát Isten nekünk adta a Törvényt. Celofhádnak, akiről nem sokat
tudunk, csak lányai voltak a Tóra tudósítása szerint, sok, öt lánya volt. És
földje a megígért, de még nem birtokolt országban. Hogy kire száll jövőbeni
öröksége, azt még maga Mózes sem tudta. Meg kellett kérdeznie az Örökkévalót,
aki úgy döntött, a nők is epp úgy örökölhetnek. Az ő hűsegük a még nem élő,
később születő hazához megrendítő, ez maga a hit, örökséget kérni a még nem
látott földön. Egyfelől. Másfelől Isten, mint
Tóraadó nem feledkezett meg erről az esetről, Isten egyáltalan nem feledékeny.

Tudta, hogy az
emberek viszonyai bonyolultak és minden egyes esetet, mert sokfélék, nem tud
lefedni a törvény. 

És mi nem vagyunk Mózeshez mérhetőek, mi nem vagyunk
közvetlen kapcsolatban Istennel. Magunknak kell megértenünk azt, amit
közvetlenül, nyíltan kimondva nem találunk meg a Tórában, mert a Tóra nem úgy
végtelen, hogy eleve minden bele van írva, hanem az emberi értelmezés számára
végtelen, mint a köztünk lévő lehetséges viszonyok, az élethelyzeteink száma. 

Kinek-kinek személyes végtelen tehát a Tóra tanulása ezért is a zsidó ember
egyik legfontosabb dolga a világon. Az elmélyültebb önmegértés reményében.

Békés szombatot kívánunk!

Vári György írása.

---

---