Hogyan lett kóser a Coca-Cola?
Bár az ikonikus üdítőital 1886 óta van a piacon, csak 1935 óta rendelkezik hivatalos kóser tanúsítvánnyal – beleértve a pészachra (zsidó húsvétra) vonatkozó előírásokat is.
A Coca-Colát egy Tobias Geffen nevű ortodox rabbi „tette kóserrá”, aki 1910-től egészen 1970-ig, 99 éves korában bekövetkezett haláláig vezette az atlantai Shearith Israel gyülekezetet. Kevesen gondolták, hogy épp Geffen lesz, aki ilyen módon hozzájárul a világ egyik legismertebb italának sikeréhez. 1870-ben született a litvániai Kovno városában, majd 1903-ban emigrált az Egyesült Államokba, először Cantonba (Ohio), majd hét évvel később elfogadta az atlantai állást. Hosszú szolgálata alatt a Shearith Israel gyülekezetben Geffen a déli ortodox zsidóság vezető alakjává vált.
Ahogy az első világháború előtt Lengyelországból, Litvániából, Oroszországból, Ukrajnából és más kelet-európai országokból bevándorló kelet-európai zsidók milliói egyre inkább amerikaiassá váltak, úgy nőtt az igényük is arra, hogy „valódi” amerikai életet éljenek – beleértve az amerikai ételek és italok fogyasztását is. Míg a hagyományosabb bevándorlók talán inkább a szénsavas vízre szavaztak, gyorsan asszimilálódó gyermekeik és unokáik a Coca-Cola fogyasztásával jelezték amerikai identitásukat.
Mivel Geffen rabbi éppen Atlantában élt, ahol a Coca-Cola központja található, több ortodox rabbi kollégája is levelet írt neki az ország különböző pontjairól, azt kérdezve, vajon halachikusan (zsidó vallási törvények szerint) megengedett-e a Coca-Cola fogyasztása. Mivel nem tudta a választ, Geffen felkereste a céget, és kérte, hogy bocsássák rendelkezésére az ital összetevőinek listáját.
Akkoriban Geffen még nem tudta, hogy a Coca-Cola receptje az egyik legféltettebb üzleti titok az Egyesült Államokban – csak néhány ember ismeri pontosan. Miután megkereste őket, a Coca-Cola vállalati döntést hozott, és engedélyezte Geffen számára, hogy betekintést nyerjen az összetevők listájába, feltéve, hogy írásban titoktartást vállal. Geffen elfogadta a feltételeket. Bár a pontos mennyiségeket nem árulták el, az összetevők nevét megkapta.
Amikor megkapta a listát, Geffen felfedezte, hogy az egyik összetevő nem kóser marhafaggyúból előállított glicerin. Habár egy vegyész azt mondta neki, hogy a glicerin csupán ezreléknyi mennyiségben van jelen (már az 1/60-nyi hígítás elég lehet a kóser státuszhoz), Geffen úgy döntött, hogy mivel ez az összetevő nem véletlenül, hanem szándékosan kerül az italba, vallásukat komolyan vevő zsidók nem fogyaszthatják tudatosan. Így a Coca-Cola nem felelt meg a kóser követelményeknek.
A cég laboratóriumában a kutatók alternatívát kerestek, és rátaláltak a Procter & Gamble által gyártott glicerinre, amely gyapotmagból és kókuszolajból készült. Miután a Coca-Cola vállalta, hogy ezt az új alapanyagot használja, Geffen megadta rá a hechshert – vagyis a hivatalos rabbinikus jóváhagyást –, így a Coca-Cola kóser italként kerülhetett forgalomba.
De Geffen előtt egy második akadály is állt: a Coca-Cola formulája nyomokban alkoholt is tartalmazott, amely gabonamagvak erjesztéséből származott. Mivel minden, ami gabonából származik, az pészah idején hámecnek (tiltott ételnek) számít, a Coca-Cola így még mindig nem kaphatott pészahra vonatkozó kóser tanúsítványt – még az új, növényi eredetű glicerin használata után sem. A cég vegyészei kísérletezni kezdtek, és rájöttek, hogy a pészah időszakára a gabonaalapú édesítőket ki lehet váltani répacukorból és nádcukorból készült édesítőkkel anélkül, hogy az ital íze megváltozna. Így a vállalat vállalta, hogy minden évben néhány héttel pészah előtt elkezdi ezzel az új cukorral gyártani az italt.
Geffen örömmel szolgálta ezzel az amerikai zsidó közösséget és a Coca-Cola vállalatot is. A papírjai, amelyek az American Jewish Historical Society archívumában találhatók, tartalmazzák azt a tesuvát (rabbinikus választ), amelyet a témában írt, és amelyben ez áll:
„Mivel a Coca-Colát már elfogadta az amerikai és kanadai társadalom, és mivel szinte lehetetlen rábírni a zsidók túlnyomó többségét, hogy tartózkodjanak ennek az italnak a fogyasztásától, komolyan próbálkoztam olyan megoldást találni, amely lehetővé teszi annak használatát. Isten segítségével sikerült olyan gyakorlati megoldást találnom, amely semmilyen kétséget nem hagyott a Coca-Cola összetevőit illetően.”
Geffen rabbinak köszönhetően tehát még a legvallásosabb zsidók is nyugodt szívvel fogyaszthatják a kósersági pecsétet kiérdemelt Coca-Colát.
A My Jewish Learning cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla
