Mártírokra emlékeztek a tatai zsidó temetőben

Tata zsidó közösségének tragédiája 1944. június 5-én vette kezdetét, amikor felszámolták a helyi gettót. A lakókat másnap hajnalban gyalog indították el a vasútállomás felé, ahonnan marhavagonokban szállították őket Komáromba. Ott, a monostori erődben kialakított gyűjtőtáborba kerültek más települések zsidó lakóival együtt. A tatai zsidókat 1944. június 13-án deportálták Auschwitzba – a közel 650 elhurcolt ember közül mindössze 63-an tértek haza.

Kerti Katalin mond beszédet. Kép: tata.hu

A megemlékezésen Kerti Katalin, a Goldberger Alapítvány elnöke is felszólalt. Visszatekintésében felidézte az alapítvány legutóbbi eseményeit: többek között a Menner Bernát Zeneiskolában kialakított Singer Ödön Emlékterem ünnepélyes átadását, az emléktábla-avatót a Bercsényi utca 3. szám alatt, amely Dr. Wächter Pál és családja, valamint más mártírhalált halt orvosok előtt tiszteleg. Megemlítette továbbá Török Ferenc című filmjének vetítését, valamint a „Lelked legyen bekötve az élet kötésébe – Megéledő sírfeliratok a tatai zsidó temetőben” című könyv bemutatóját. Az alapítvány hamarosan egy újabb kiadvánnyal, egy holokauszt naplóval jelentkezik.

Vári György rabbi

Vári György rabbi beszédében hangsúlyozta, hogy nemcsak a tatai áldozatokra, hanem a hatmillió zsidó mártírra is emlékezünk – köztük a 600 ezer magyar zsidóra, akiket 1944 tavaszán és nyarán pusztítottak el. „A még élő személyes emlékeket meg kell őrizni, mert a felejtés veszélyes – hangsúlyozta –, a történetek hallatása az emlékezet megmentésének kulcsa.”

A megemlékezés különleges pillanata volt Leopold Ilona felszólalása. A híres Leopold bőrgyáros család leszármazottjaként felelevenítette a család történetét és a Tata fejlődéséhez nyújtott jelentős hozzájárulásukat.

Quittner Zoltán kántor