A hét műtárgya: Ómerszámláló tábla
A Magyar Zsidó
Múzeum és Levéltár gyűjteményében található ómerszámláló táblát hajdan a
gyöngyöspatai imaház falán lehetett látni. A morvaországi Prerau városából származó festett
szefirát- vagy ómerszámláló táblát Smuel Hajim készítette 1820-ban.
A szefira a néppé válás folyamatának fontos időszaka, mely
szimbolikusan összeköti a szabadulás ünnepét a Tóra, a törvények átvételének
ünnepével. A Pészah és sávuot között eltelő negyvenkilenc napot a tábla
közepén, hetes sorokba rendezett körökben olvashatjuk, amelyet áldások,
zsoltárok és imaszövegek vesznek körül. A külső keret díszítését a tintával
befestett háttér előtt fehéren hagyott részek adják – írja a múzeum pénteki
magazinja az ómerszámlálás 5. napján.
De mi is az az ómerszámlálás?
A napok
számolásának parancsa bibliai eredetű, s arra utal, hogy a Szentély korszakában
Pészah második napján kezdődött az árpa aratása, és kévékbe rakása. Amíg állt a
Szentély, minden nap felajánlottak ott egy bizonyos mennyiséget az aznapi
aratásból. Az ősi betakarítási ünnep a bibliai történelem során szakrális
kiegészítést nyert: a hagyomány szerint ezen a napon kapta Mózes a Szinájon a
Tórát, azaz az írott és a szóbeli tant.
Az ómer
időszaka így összeköti a fizikai megszabadulás és a szabad néppé válás ünnepét,
a Pészahot a szakrális közösséggé válással. A római hódítás időszakában ómer
idején nagy pestisjárvány pusztított, s Rabbi Akiva tanítványai körében is nagy
pusztítást végzett. A pusztulás emlékére az ómerszámlálás időszaka gyászidőszak
a judaizmusban, amikor tilos a zene és a tánc, nem szokás házasodni, de még
hajat vágatni sem. Kivétel ez alól a számlálás 33. napja, „Lag Baomer” amikor
mindez megengedett. Az ómerszámlálás rituális aktus, része az időszak
imarendjének, ezért speciális, ómerszámláló könyvek készültek hozzá.
