Tu Bisvát ünnepén állítottak emlékfát az idén 10 éve elhunyt Erika van Gelder-Révész tiszteletére
A Tu Bisvát ünnepén rendezett emlékfa állítással Erika
van Gelder-Révész (1947-2015), a B’nai B’rith Európa korábbi elnöke előtt
tisztelegtek a résztvevők a Holokauszt Emlékközpontban.
Az eseményen Avi Nir-Feldklein, Izrael állam
Magyarországra akkreditált megbízott misszióvezetője, valamint Gabriel
Șopandă, Románia budapesti nagykövete mellett részt vett Prof. Dr. Grósz
Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Dr.
Zima András, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója, Breuer Péter, a B’nai
B’rith Budapest Páholy elnöke és Vadász Magda, a B’nai B’rith Budapest
Páholy alelnöke, valamint Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (MAZSÖK) elnöke is.
Erika van Gelder-Révész nevéhez a B’nai B’rith Európa számos programja kötődik, ezek közül a legismertebb talán a Tolerancia Hídjai. Munkásságáért elismerő kitüntetést vehetett át a Román államtól, a Holland királyi családtól, valamint a B’nai B’rith Európa első páholyától, az Amszterdami Hillel páholytól – hangsúlyozta méltató beszédében Vadász Magda.
Az eseményen Breuer Péter az emlékezés és az emlékeztetés jelentőségéről beszélt. Kiemelte, hogy éppen ezért választották a megemlékezés helyszínéül a Holokauszt Emlékközpontot.
A megemlékezésen Dr. Zima András úgy fogalmazott, az általa vezetett intézmény szempontjából nagyon fontos, hogy annak ellenére, hogy a HDKE nem zsidó intézmény, élő kapcsolatot ápoljon a zsidó vallási és nem vallási szervezetekkel, Magyarországon és külföldön egyaránt.
Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke Erika
van Gelder-Révésztől idézve elmondta: „Egy hidat azért építünk, hogy kitágítsuk a világunkat, hogy felfedezzük a másik oldalt. Egy hídon sétálva lehet, hogy másokkal ellentétes irányba haladunk, mégis egymás felé közeledünk. Ez a többcélú projekt minden egyes rasszista megnyilvánulás, diszkriminatív és intoleráns cselekedet, antiszemita incidens, valamint az európai utcákon eltűrt szélsőjobboldali felvonulás után egyre szükségesebbé és egyre sürgetőbbé válik.” A Mazsihisz elnöke úgy fogalmazott, hogy ezek a szavak ma talán még aktuálisabbak, mint amikor Erika megfogalmazta őket. Kapcsolatépítőként hitt abban, hogy a párbeszéd és az együttműködés a legfontosabb eszköz a gyűlölet és az előítéletek elleni küzdelemben. Hídjai nemcsak etnikai vagy kulturális különbségeket íveltek át, hanem az emberek szívében és gondolkodásában is utakat nyitottak.
Kiemelte, hogy a Holokauszt Emlékközpontban állított emlékfa nemcsak Erika van Gelder-Révész életének és munkásságának élő szimbóluma, de a remény, az emlékezés és a jövőbe vetett hit jelképe is. Tu bisvát alkalmával fát ültetni nemcsak hagyomány, hanem ígéret is: ígéret arra, hogy ápoljuk gyökereinket, miközben a jövő felé növekedünk. Életében Erika is ezt az elvet képviselte: hidakat épített múlt és jövő, kultúrák és nemzetek között. Munkássága élő bizonyítéka, hogy a múlt tisztelete és a jövő iránti elkötelezettség szorosan összekapcsolódik.
