Emberszőnyeg
Szablyár Eszter / Forrás: Népszabadság
Gázálarcos Jézus, posztamensen pózoló kaméleon és kalapos emberszőnyeg várja a Ráday Galéria látogatóit. Galambos Tamás Munkácsy-díjas festőművész iróniába mártott – az 1970-es évektől napjainkig készült – képeiből válogatott a Zsidó nyár címmel
Elkötelezett Galambos Tamás gyűjtők könyvespolcán minden bizonnyal megtalálható Gabriel Garcia Marquez Száz év magány című könyvének 1999-es, a Penguin kiadó gondozásában – Angliában, Ausztráliában és Kanadában – megjelent példánya: a borítón szereplő csipkefinomságú, mesebeli tájkép ugyanis Galambos Tamás Nyár című festményének részlete. Az apró házakkal, cirkalmas fákkal, légies bokrokkal „hímzett” kép emblematikus alkotás, hasonlatosan a fejünkben élő Galambos-művek világához. A Hősök terén ücsörgő, szoborszerű kaméleon, a Vörös-tengeren bajlódó bibliai embersokaság víziójához, vagy az ószövetségi figurákkal, bizánci szentekkel, morcos baglyokkal benépesített, sajátos paradicsomi világhoz. Az életmű gyakran látott, sokszor reprodukált darabjai mellé sorakoztat fel most további műveket a XII. Zsidó Nyári Fesztivál keretében a Ráday Galéria.
A főiskolán Hincz Gyula és Barcsay Jeno tanítványaként végző, 1960 óta kiállító – az ikonfestészet, a szürrealizmus, a pop art és a naiv szemlélet jegyeit mesterien ötvöző művészről a tárlat apropóján kétnyelvű, angol-magyar kismonográfia is megjelenik.
Névjegy – jellemzi a kiadványt a galéria vezetője, Faur Zsófia –, amely nélkül ma már nem lehet megjelenni külföldi vásáron, kiállításon. A két éve indított – ezer példányban megjelentetett és ingyenesen osztott –, hiánycikknek számító sorozatukban képző- és iparművészek kapnak felületet, mint korábban mások mellett Rácmolnár Sándor, Lajta Gábor, Illés Árpád.
„Galambos Tamás szabadon merít a mesék, a mítoszok tarka, néha komor, néha vidám, tüneményesen szürrealista világából, abból a boséges kincsestárból, amit az emberi fantázia évezredek alatt szinte kimeríthetetlen gazdagsággal halmozott össze” – írta Galambos formálódó univerzumáról a művészeti szakíró, Tölgyesi János 1968-ban. A Gyulai Líviusz és Gross Arnold sűrűn lakott fantáziavilágához hasonlított – groteszk, ironikus, humoros, játékos elemekből épített – Galambos-univerzum azóta egésszé állt össze. A képmesei hősök pedig egyetlen, vaskos kötetté rendeződtek.
Tessék! Lássék!
