Tanúságtétel: A Nova Zenei Fesztivál kiállítása
A Miamiban kiállított megrendítő tárlat egy videóval kezdődik, amely bemutatja, miről is szól a Nova Music Festival. Olyan hely volt, ahol az emberek összejöttek táncolni, egy olyan esemény, amely a békét és a szeretetet ünnepelte. A látogatók megtudhatják, hogy a Nova azt jelenti, hogy „új”, és hogy a fesztivál csúcspontja a napfelkelte volt – egész éjjel várták, hogy a nap kisüssön, és egy új nap kezdődjön. „A napfelkelte varázslatos pillanat” – mondta az egyik túlélő a videóban.
De ez a bizonyos napfelkelte minden volt, csak nem az.
Vörös riadó
A videón látható az a pillanat, amikor a zene leállt, és vörös riadót hirdettek a tömegnek. Zűrzavar és káosz alakult ki, amikor a fesztiválozók rájöttek, hogy a napnak egészen más kimenetele lesz, mint amit elképzeltek.
A kiállítás következő részében a látogatók mintha csak a fesztivál területére kerülnének. Sátrak, kempingszékek, pokrócok, bárpult, színpad. Autentikus relikviák a Nováról. Számtalan videót építettek be a kiállítástérbe, amiket kisebb-nagyobb képernyőkön tekinthették meg az emberek (a helyszínen hagyott mobiltelefonokat nézőkészülékké alakították át).
A fesztiválról menekülők videókat készítettek, miközben kétségbeesetten próbáltak elrejtőzni. A terroristák által rögzített felvételek is képernyőre kerültek.
Ünneplő, harsány kiabálásaikat ismételtek újra és újra… miközben tüzet nyitottak ártatlan emberekre. Ezen a napon rabolták el Noa Argamanit is. E napon rángatták ki Naama Levyt a dzsip hátuljából a véres melegítőnadrágjával együtt. Shani Louk holttestét egy kisteherautón vonszolták végig az utcákon, ahol ujjongó tömeg fogadta őket.
A kiállítás látogatói megrendülve szembesülnek a felvételek lesújtó erejével. „Láttam már néhány ilyen felvételt, de ilyet még nem. Ami a legjobban megragadott, az az egyöntetű, vidám büszkeségük volt – a terroristák rendíthetetlen meggyőződése, hogy valami igazat, valami jót tesznek. Ezt a brutalitást úgy tanították nekik, mint a végső célt, amire törekedniük kell.” – olvasható a cikk írójának beszámolójában.
Elveszett és talált tárgyak
Annyi mindent hagytak hátra. A kiállításon végighaladva a legkülönbözőbb tárgyak jelennek meg: vizes palackok. Ruhák. Táskák. Fogkrém. Egy felnyitható tetejű Bazooka rágógumi.
A támadás után önkéntesek egy csoportja segített átválogatni a hátrahagyott tárgyakat. Néhány dolgot vissza tudtak adni azoknak, akik elég szerencsések voltak ahhoz, hogy túléljék. Másokat a szeretteiket gyászoló családtagoknak adtak át.
A gyógyító szoba
A kiállítás utolsó állomása a gyógyító szoba – arcok képei sorakoztak a falon, ami szinte a végtelenbe nyúlt. Fiatal emberek százai, tele élettel, amit értelmetlenül elvettek tőlük.
A kiállításmegnyitót Noa Argamani, egykori túsz megrázó beszámolója zárta. Noa elmesélte a történetét. Higgadt volt és tiszta, de a hangjában elsöprően érződött a fájdalom. Elmesélte, hogyan bújt el egy fa mögé egy-két órára, mielőtt a terroristák rátaláltak. És hogy ami ezután történt, az a videó, amit az egész világ látott. (Az a kép, ahogy a motoron ülve kétségbeesetten kinyújtja a kezét, minden bizonnyal bevésődött mindenki emlékezetébe). Elmesélte, hogyan volt fogságban két kislánnyal (8 és 12 évesek), és hogy ők jelentették számára a remény forrását. Ő játszotta a nagytestvér szerepét, és azt mondta nekik, hogy amíg együtt vannak, addig minden rendben van. 2023 novemberében a két fiatal lányt szabadon engedték. Noa egyedül maradt – egészen a 2024 júniusában bekövetkezett drámai megmeneküléséig. Elmondta, hogy most azért van itt, hogy a még mindig fogságban lévő túszokért beszéljen, azokért, akiknek nincs hangjuk.
Ez volt a zenetörténet legnagyobb mészárlása, és az iparág néma csenddel reagált. Vajon másképp reagált volna a világ, ha az áldozatok nem izraeliek lennének? Ha ez Taylor Swift koncertjén vagy a Coachellán történt volna? Mindannyian tudjuk a választ.
Az összes fotót Leah Grossman készítette a Nova Music Festival kiállításon Miamiban, 2025 januárjában.
A fordítás forrását képező véleménycikk eredetileg a Times of Israelben jelent meg.
Zucker-Kertész Lilla
