A nyilas csőcselék ma 80 éve gyilkolta meg Richter Gedeont
A Richter Gedeon által alapított gyógyszergyár a második világháború idején már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és tíz leányvállalattal rendelkezett. A magyar társadalom legalja, a nyilas csőcselék ezt azzal honorálta, hogy az alapítót, Richter Gedeont (aki svájci útlevele birtokában sem hagyta el szülőhazáját) 1944. december 30-án a Dunába lőtte más hittestvéreinkkel együtt. Legyen áldás az emléke!
Richter Gedeon földbirtokos gabonakereskedők családjában született 1872. szeptember 23-án a Heves vármegyei Ecséden. Miután szüleit korán elvesztette, anyai nagyszülei nevelték fel.
1895-ben kapja meg gyógyszerészi oklevelét, amelyet kétéves kötelező gyakorlati képzés követ. 1897-től európai tanulmányutakat tesz, hogy tapasztalatokat szerezzen a gyógyszerészeti gyakorlatokról és a gyógyszergyártásról.
Richter az innovatív terápiák és az újonnan felfedezett organoterápia híve, 1901 végén örökségét felhasználva vásárolja a Sas Gyógyszertárat, amely ma is a vállalat tulajdonában van.
A gyógyszertár alagsorában laboratóriumot hoz létre, ahol vegyi kísérleteket végez illetve organoterápiás hormonkészítmények gyártásába kezd. A Richter készítmények egyre sikeresebbé válnak és kicsinek bizonyul a Sas patika kapacitása. Richter Gedeon megvásárolja Budapesten a kőbányai Cserkesz utca 63. szám alatti telket és gyárat alapít.
Richter Gedeon fiatalon
A Cserkesz utca, az Alkér utca, a Gyömrői út és a Szlávy utca által határolt területen az új gyár rövid idő alatt felépült. A területen többek között irodaépület és korszerű gyógyszergyártó üzem is helyett kapott, melyben tablettázó- és csomagolóhelyiségeket és laboratóriumokat létesítettek. Az új gyáregység lényeges kapacitásnövekedést jelentett a Sas patika kis laboratóriumához képest.
A 20. század elején került forgalomba a Bayer Gyógyszergyár Aspirin tablettája. A tabletta vízben nem oldódott, így a gyerekeknek nehezen tudták beadni. Ez adta az ötletet Richter Gedeonnak, hogy sóképzéssel kiküszöbölje ezt a problémát. Három különböző készítmény is klinikai tesztek alá került, melyek közül a Kalmopyrin bizonyult a legjobban, így ez került forgalomba 1912-ben.
A Kalmopyrin rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert. A hatékony fájdalomcsillapító a mai napig gyártott, sikeres és közkedvelt termék.
Vállalata 1923-ban családi részvénytársasággá alakul Richter Gedeon Vegyészeti Gyár néven, 50 millió korona alaptőkével. 1925-ben a Richterben épül meg az ország első biológiai értékmérő laboratóriuma, amely garantálta az előállított készítmények nemzetközi szintű minőségét.
Az 1939-43-as időszak a gyár fejlődésének egyik legdinamikusabb korszaka volt. A fejlődésnek ez az időszaka súlyos gondokkal volt terhes, hiszen a háború kitörése alapvetően változtatta meg a vállalat életét.
Fotó 1939-ből
A korábbi évtizedek kiegyensúlyozott vezetését a háborús gazdálkodáshoz való örökös alkalmazkodás küzdelme váltotta fel. Egyre szigorúbb hatósági rendelkezések szűkítették a Richter önrendelkezési jogát. A központi árszabályozás, az export-import folyamatos akadozása és a devizagazdálkodás korlátozásai komolyan érintették a vállalatot. A háború kitörésével együtt a gyár életébe is bevonult a politika.
A zsidótörvények és a polgári jogegyenlőségek állami szintű felrúgásának hatására Richter Gedeon lemondott az igazgatóság elnöki tisztéről, de vezérigazgatói minőségében megmaradt, 1941-ig tovább dolgozhatott.
Érdemeire való tekintettel a hatóságok engedélyezték Richter Gedeon számára, hogy szaktanácsadóként dolgozhasson tovább, sőt 1944. augusztusában mentesítették a zsidótörvények hatálya alól. A német megszállást követően a vállalat igazgatósága lemondott, szakmai vezetők vették át az irányítást.
Richter Gedeon svájci útlevél birtokában sem hagyta el az országot. A nyilas hatalomátvétel után svéd védettség alá került, ám 1944 december végén egy nyilas osztag sokadmagával elhurcolta és a Dunába lőtte.
Forrás:Gedeonrichter.com
