A Mazsihisz megfontolásra visszaküldené a Csurka-szoborállítást

A Mazsihisz, mint a legnagyobb magyarországi zsidó szervezet arra kéri a hazai politikai élet döntési pozícióban lévő vezetőit,
hogy az életműveket mindig a maguk teljességében nézve fontolják meg, mely
közéleti szereplők méltók arra, hogy beemeljük őket a gyermekeink számára
irányt adó példaképek sorába, a nemzeti panteonba és a nemzeti kánonba. Vajon
életútjuk, alkotásaik, tevékenységük minden eleme alkalmassá teszi-e őket arra,
hogy az utókor azok között emlékezzen rájuk, akik feddhetetlen erkölccsel
maradandót alkottak.

2024. december 7-én a lakitelki rendezvényen Lezsák Sándor, a Magyar
Országgyűlés alelnökének meghívására beszédet mond Dr. Schmidt Mária egy
közintézmény, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint Szatmáry
Kristóf a magyar parlament egyik képviselője. A szoborállítással egy olyan
ember életműve előtt tisztelegnek, akivel a magyar parlamenti pártok az
antiszemita megnyilvánulásai miatt nem vállaltak közösséget. Csurka
Istvánnal egy olyan személy kultuszát alapozná meg a kezdeményező, akinek a
munkásságát határozott és számtalanszor bírált antiszemitizmus jellemzi, amit a
magyar zsidóság nem felejt, és amit minden tisztességes magyar állampolgár,
felekezeti hovatartozásától függetlenül, elutasít. 

Ráadásul napjainkban,
amikor a vészkorszak óta a legnagyobb antiszemita és Izrael-ellenes hullám
söpör végig Európán, a szélsőjobboldali MIÉP-et megalapító Csurka István
szobrának felavatása még inkább felbátoríthatja azokat, akik a zsidóság és a
Zsidó Állam ellen uszítanak. Mindezeket figyelembe véve a Mazsihisz általános
érvényű álláspontja, hogy a teljes életművet tekintve a Csurka-szobornak nincs
helye a lakitelki Nemzeti Pantheonban, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós
mellett.

---

---