Miért kezdődik idén ilyen későn a Ros Hásána?
Sokan a Ros Hásánát a szeptemberhez és az iskolába való visszatéréshez kötik, de néhány évente a zsidó újév októberre esik. A zsidó új év a Ros Hásáná idén október 2-án, szerdán este 6 óra 3 perckor köszönt ránk, s megkezdődik az 5785. zsinagógai év.
De miért van ez így?
A rövid válasz: Ilyenkor egy egész plusz hónapot adunk hozzá a luáhhoz, vagyis a zsidó naptárhoz, ami viszont azt eredményezheti, hogy bizonyos zsidó ünnepek sokkal későbbre esnek, mint a nem szökőévekben.
Ahogy a világi szökőév a Gergely-naptár egyik problémáját korrigálja – azt, hogy a Föld forgása a Nap körül 365 1/4 napot vesz igénybe, nem pedig 365 napot –, úgy a zsidó szökőév a zsidóság luniszoláris naptárának egyik anomáliájára ad megoldást.
Mivel a 12 hónapos holdév néhány nappal rövidebb, mint a napév, a holdnaptárhoz való szigorú ragaszkodás azt jelentené, hogy a zsidó ünnepek időpontja idővel eltolódna, és végül különböző évszakokban kerülne megrendezésre. Ez azt jelentené, hogy a Hanukát, a tél közepén tartott fényünnepet időnként a nyár közepén, a Szukkotot, az őszi aratóünnepet pedig kora tavasszal ünnepelnénk.
A zsidó szökőév bonyolultabb annál, hogy négyévente egy plusz napot iktassunk be februárban.
Ehelyett, annak biztosítására, hogy a holdév és a napév soha ne térjen el túlságosan egymástól, a judaizmus 19 éves ciklusok rendszerét dolgozta ki, amelyek során hét szökőév van. A zsidó naptár pedig ahelyett, hogy egy napot adna hozzá, egy teljes hónapot ad hozzá az évhez.
Ily módon a zsidó ünnepek körülbelül egy hónappal ingadoznak a Gergely-naptárhoz képest, de mindig ugyanarra az általános évszakra esnek. Ezzel szemben az iszlám, amely szintén holdnaptárt követ, nem hajtott végre ilyen korrekciókat. Így az idők folyamán az ünnepek, mint például a ramadán, különböző évszakokra eshetnek.
A My Jewish Learning cikkét fordította: Zucker-Kertész Lilla
