Binjomin rabbi: Elul hónap és a lyukas zsákba öntött vagyon
– Mi az első szó, ami a tesuvával [megtéréssel] és elul hónappal kapcsolatban az eszünkbe jut? Attól tartok, hogy csak keveseknek a lelkesedés és a remény. Pedig pontosan ezért kaptuk az új esélynek ezt a fontos időszakát a Teremtőtől! – írja az Omek magazin e heti számában Szántó-Várnagy Binjomin, a Bét Jehuda körzet rabbija.
Chágáj próféta, aki a második Szentély építésének idején élt és működött, egy inspiráló próféciával illusztrálja azt az illúziót, amit a jécer hárá [rossz ösztön] kelt bennünk, hogy lehetőleg minél unalmasabbá és kellemetlenebbé tegye ezt a különleges lehetőséget:
„Vajon ilyenkor kell a jól megépített házatokban ülnötök, amíg ez a Ház [a Szentély] romokban áll? […] Sokat vetettetek, de keveset arattatok, ettetek, de nem laktatok jól […] és aki jól keres, az lyukas zsákba teszi.” (Chágáj 1:4-6)
A próféta elsősorban saját nemzedékéhez szól, akik nem iparkodtak eléggé részt venni a Szentély újjáépítésében. De üzenete minden nemzedékre érvényes:
a fontos jócselekedetet a jécer hárá unalmas színben tünteti fel előttünk, miközben más dolgokat, amik nem vezetnek valóságos boldogsághoz, érdekesnek állít be.
Ezért volt az, hogy Chágáj nemzedéke a Szentély építése iránt nem érdeklődött – ami persze szimbolikusan éppúgy érvényes ránk is. Hiszen a mi időnkben sem áll a Szentély, és ha igazán hinnénk benne, hogy a jócselekedeteinkkel érdemeket szerezhetünk az újjáépüléséhez, akkor jóval reményteljesebb lelkesedéssel lennénk képesek a Teremtő szolgálatára .
A közös és szent ügy építése helyett az emberek egy másik, hasonló építéssel vannak elfoglalva: a saját házuk építésével, saját mezejük bevetésével, saját kis „birodalmuk” építgetésével, amitől azt remélik, hogy siker és boldogság reményével kecsegtet.
Binjomin rabbi írását teljes terjedelmében az Orti.hu portálon, az Omek magazinban olvashatják el.
