A tisztelet tisztelete – a világ vallásai a régi könyvek tükrében Szegeden
Régi és ritka könyvek segítségével ismerkedhetnek meg a világ vallásaival azok, akik keddtől ellátogatnak a szegedi Somogyi-könyvtárba, A tisztelet tisztelete címmel nyílt kiállításra.
A közgyűjtemény muzeális anyagából minden évben rendeznek egy több hónapig tartó kiállítást. Az idei tárlat apropóját az adta, hogy a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program felvezető évei közül 2009 a vallási kultúra éve.
Az október 22-ig látható tárlat nem csupán hittudományi, hanem történeti, földrajzi, etnográfiai, művészeti tárgyú művekből válogatva mutatja be a világ vallásait, az egyes kultúrák hitét, erkölcsét és Isten-tiszteletét.
Az öt évszázad kiemelkedő szépségű, illusztrált, egyedi könyvremekeit bemutató tárlat anyagának nagy része a könyvtáralapító Somogyi Károly, egykori esztergomi kanonok hagyatékából származik. A későbbi katolikus főpapot még apja vallása után reformátusnak keresztelték, ám a család férfi tagjai néhány évvel később áttértek a katolikus hitre, így Somogyi Károly személyéhez két vallás is kapcsolódik.
A tárlat nem vallástörténeti kiállítás, inkább az emberek személyes vallásgyakorlását mutatja be, így a kötetek többsége a szertartások képeit, leírásait tárja a látogatók elé, és bemutatják különböző vallások ima-, zsoltáros- és énekeskönyveit is.
A tárlókban látható kötetek egyik legérdekesebb darabja az 1762-ben Rómában, pápai kiadásban megjelent tibeti nyelvkönyv Antonio Giorgitól, melynek egy példányát Körösi Csoma Sándor kapta ajándékba. A híres kutató ebből a könyvből ismerkedett meg először a tibeti kultúrával, és élete végéig rendszeresen forgatta is e művet.
Szintén ritkaság, és Pécshez is kapcsolódik az a kötet, melyben szerepel egy, az ókeresztény sírkamrákról készült színezett rézmetszet, amely Koller József pécsi kanonok rajzai alapján készült a műemlék 1782-es megtalálásakor.
A kiállítás néhány tárlójának anyaga Szegedhez kapcsolódik. Itt láthatja például a közönség azt a XVIII. században született, a ferences rend magyarországi történetét bemutató kötetet, amelyben a városban a XIV. században megtelepedett szerzetesek házfőnökeinek névsora is olvasható.
Bemutatják a két tudós szegedi rabbi, Lőw Lipót és Lőw Imánuel számos munkáját is, valamint egy kötetet a Radnai kegyképről a híres szegedi néprajztudós, Bálint Sándor hagyatékából.
