Zsidó emlékhelyek Nagykanizsán
Az idén márciusban indított programsorozat áprilisi fejezetének fő gondolata a deportálások 80 éves évfordulója és a Holokauszt Magyarországi Emléknapja kapcsán került megfogalmazásra.
2024. április 14. vasárnapra hirdette meg a Nagykanizsai Zsidó Hitközség azt a programját, ami a mai fiatalokkal és a felekezeten kívüli érdeklődőkkel ismertette meg a helyi zsidóság múltját az első ideköltözésüktől a vészkorszakig terjedő időszakra vonatkozóan.
Szepetnek
Községi Önkormányzat Települési Értéktár Bizottságának vezetője nagyszámú
érdeklődőt gyűjtött maga köré, ehhez személyes támogatást nyújtott a település
plébánosa és több mint hatvan fővel jöttek el a nagykanizsai zsinagóga
épületében tartott előadásra, majd az azt követő közvetlen beszélgetésre. Többen
érkeztek Szepetnekről, Bajcsáról, Sormásról, Eszteregnyéről, Tótszerdahelyről
és Molnáriból is. Nagykanizsa is képviseltette magát a megjelentek között.
Lévai Ibolya,
a hitközség alelnöke fogadta a vendégeket és több, mint egy órás előadásában
beszélt a kezdetekről, a zsinagóga építéséről, az első rabbikról, a hitközség
által alapított iskolákról, a neves zsidó családokról, az 1848/49-es
szabadságharc zsidó származású honvédjeiről, honvédtisztjeiről, végül pedig a nagykanizsai
zsidósorsról, a gettóról, a Holokauszt során megölt zsidó polgártársakról.
A több mint 80
fős közönség nagy figyelemmel, méltóságteljes csendben hallgatta Lévai Ibolya előadását,
eközben – mint egy égi üzenetként – a lemenő nap fénye a zsinagóga ablakán
keresztül pont az egykori tóraszekrény függönyén lévő Dávid-csillagot
világította meg.
Bognár Lajos Pál
