Gábor György: Judeofóbia, antijudaizmus és antiszemitizmus 1.
Az antiszemitizmus az idők folyamán három formában létezett: először volt a judeofóbia, amit az antijudaizmus követet, majd következett az az antiszemitizmus, amely a faji alapon definiált teljes zsidóságot tekinti rossznak és bűnösnek. A három fogalom teljesen más dolgot takar, de mindegyik táplálkozik a másikból. Erről Gábor György professzor beszélt egy interjúban.
A Hírklikk.hu az antiszemitizmus eredetéről, kialakulásáról és különböző megjelenési formáiról készített interjút Gábor György vallásfilozófussal, az OR-ZSE professzorával.
A tudós a beszélgetés során elmondta: „Először három fogalmat kell tisztázni, mert, ha nem tesszük, akkor az egészet nem értjük meg. Ez a három fogalom kronológiailag is így jelentkezett: a judeofóbia, az antijudaiuzmus és az antiszemitizmus. Ez a három fogalom teljesen más dolgot takar, más a lényege, tehát nem lehet az egyiket a másikkal összekeverni, viszont az kétségtelen, hogy egyik táplálkozik a másikból. Vannak olyan toposzok, amelyek egyikből a másikba mennek át”.
Kifejtette: a judeofóbia a zsidóktól való irtózást, félelmet, a zsidók elutasítását jelenti, az ókorban keletkezett, antik fogalom. A judeofóbia leginkább a görög és a római szerzőkre volt jellemző, de nem volt egyedi dolog. Erre példaként Gábor György elmondta:
„Mivel nem ismerték a zsidók szokásait, azok idegenek voltak, és ezért kigúnyolták. Nem tudták, hogy mi a sábesz, csak azt hallották, hogy van valami napjuk, amikor nem dolgoznak. Miután a pihenőnap az antik világban teljesen ismeretlen volt, ebből arra következtettek, hogy ez egy lusta nép”.
Az antijudaizmus már a keresztény korszakra volt jellemző. Elmondása szerint ennek a lényege, hogy a kereszténység önmagáról kezd úgy beszélni, hogy „mi vagyunk az igazi, a valódi Izrael, a zsidóság eljátszotta a törvényeket, az isteni bizalmat, letértek a törvény útjáról, üldözték a prófétáikat”. Azt mondták a keresztények, hogy
„mi kaptuk meg a stafétabotot, az istennek egy új népre volt szüksége, ezek vagyunk mi, és egy új szövetségre, amit velünk kötött meg, mert a régi már elavult”.
Ami pozitív dolgot találtak a héber bibliában, arra azt mondták, hogy „ez már ránk vonatkozik, keresztényekre”, mi rosszat találtak, azt pedig a zsidóságra vonatkoztatták, és azt mondták: látjátok, ezért kellett egy új népet találni. A professzor szerint ez a folyamat vezetett el odáig, hogy egyre inkább démonizálódott a zsidóság, és az antikrisztus, a sátán népévé vált a keresztény többség szemében.
Az interjúban Gábor György az antiszemitizmusról azt mondta: XVIII. századi előzmények után jelenik meg, és a XIX. századtól már létezik. Magyarországon Istóczi Győző Antiszemita Pártja az, amely a zsidóságot már faji alapon definiálja.
Ez a gondolkodás a zsidóságot minden rossz forrásának tekinti, a zsidóságot, mint fajt tekinti rossznak és bűnösnek. Ez a gondolat az, ami végighúzódik a történetén. Hitler is, mások is dehumanizálják a zsidóságot, mint egy vírust, bacilust, rágcsálót írják le. Mintha nem is emberi tulajdonságaik volnának.
Hozzátette: az antiszemitizmus egyik meghatározó oka a romantikus antikapitalizmus, amely a zsidót a kapitalizmussal azonosítja, így ebből táplálkozik majd a liberalizmus gyűlölete is. Egyre inkább úgy látják, hogy van a zsidó, aki a pénzzel, a kereskedelemmel, a tőkéjével „zsidósítja”, „zsidóvá teszi” a világot, ahol minden a pénzen múlik.
A teljes beszélgetést ITT olvashatják.
