Akit itt felejtettek – Lugosi Viktória könyvbemutatója a 8. Kolozsvári Zsidó Napokon
Véget ért a 8. Kolozsvári Zsidó Napok rendezvénysorozat, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Határtalan Kultúra program és a Kolozsvár Társaság szervezett. Ennek keretében mutatták be Lugosi Viktória: Akit itt felejtettek című, a Pesti Kalligram gondozásában idén megjelent regényét, a szerzővel Visky András író beszélgetett.
– Mindezidáig feldolgozatlan eseményeket tár fel Lugosi Viktória új regénye a Szeged melletti Deszken a második világháború után működő gyerekfaluról, ahová az árva és félárva zsidó gyereket vitték, hogy testileg feltáplálják, lelkileg meggyógyítsák, majd továbbküldjék őket, hogy testben és lélekben egészségesen új életet kezdjenek Izraelben. A többséget nehezen, de kicsempészték, és voltak, aki maradtak. Lugosi Viktória Akit itt felejtettek című regényének kolozsvári könyvbemutatóján Visky András író beszélgetett a szerzővel a 8. Kolozsvári Zsidó Napok keretében – írja a magyar nyelvű Maszol.ro portál.
– Nevezhetjük megbocsátás-regénynek? – erre kérdezett rá Visky András a kolozsvári Bulgakov kávéházban hétvégén tartott könyvbemutatón. Lugosi Viktória szerint a kulcs ebben a megértés. A regényben
„egy lány keresi az apja történetét, és próbálja megérteni, hogy miért lett olyan, amilyen. Hol az 1945-47 közötti időszakban járunk, hol pedig a jelenben zajlanak az események. A regény alapkérdése, hogy ennek a korszaknak itt Európában, az elhallgatásnak milyen szerepe van, a csönd az mit vált ki évek, évtizedek nyomása alatt”
– sorolta a regény kérdéseit Lugosi Viktória, aki véletlenül értesült róla, hogy egyáltalán létezett a gyerekfalu a deszki Gerlizcy-kastélyban, amit azonban sem a falu, sem a kastély történetében nem említenek.
„Az írónak az ujja begyében van, hogy nem a nagyot kell tudni, hanem a részleteket” – emelte ki Visky András az írónő stílusával kapcsolatban. A regénybeli események kapcsán elmondta: bár „a gyerekek elveszítették szüleiket, mégis élni akarnak, jó hangulat van a gyerekfaluban. Végül kicsempészik őket Izraelbe, hiszen csakis így lehetett akkor, nem engedték be őket Izraelbe, mivel brit fennhatóság alatt van ekkor”.
A Maszol.ro írása teljes terjedelmében itt olvasható.
Fotó: Székely Zita/Maszol.ro
