Ábrahám, mint nem zsidó nő és a közelgő megváltás
Kedves olvasóink,
hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma kora este 17 óra 17 perckor köszönt
be, a királynő holnap este 18 óra 21 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt
honlapunk, valamint Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen
a héten a Leh-Lehá (Mózes 1. 12-17.) hetiszakaszt olvassuk. Békés szombatot
minden kedves hittestvérünknek!
Hogyan lett egy
özvegyen maradt moábita lány Izrael megváltójának ősanyja?
Ki volt a női
Ábrahám?
A Teremtés, Isten
ambiciózus megaprojektje, eddig folyamatos kudarcok és újrakezdések színtere
volt. Először jött a kiűzetés az Édenkertből, aztán Káin testvérgyilkossága,
végül az özönvíz és a Bábel tornya szomorú történetei. Isten új tervet eszel
ki, a csodafegyver neve: Ábrahám.
„Eredj ki a Te
földedből és a te rokonságod közül, és a Te atyádnak házából a Földre, amelyet
mutatok Neked… és áldás leszel és benned lel majd áldást a Föld minden
családja”, ezekkel a mondatokkal szólítja őt el a Seregek Istene. Lépj ki
abból, ami csak adottság számodra, légy idegenné egy idegen földön, hogy végül
önmagaddá lehess. Lépj ki az ismeretlenbe és hívd meg magadhoz a jövőt. Lekh
lekhá, ez a hetiszakasz címe. Menj menve vagy, egy másik lehetséges
fordításban, menj el Önmagadhoz, hogy családok és népek feje lehess majd, aki
áldást hoz az emberi nemre.
Ezt a történetet
ismerjük, ez a zsidó nép küldetésnyilatkozata. Van még azonban egy másik, ezzel
párhuzamos történet is a Bibliában.
Az a történet egy
izraeli családról szól egy olyan bizonytalan, átmeneti korszakban, amelyben mi
is élünk. Amikor még nem volt központi hatalom Izraelben, csak alkalmi vezetők,
a bírák és ez a történet, ahogy a Biblia mondja, „a bírák bíráskodásának
idején” játszódott. Mint olyan sokszor, akkor is aszály és éhínség pusztított
az Ábrahámnak megígért földön és egy zsidó család a Moáb szomszédos mezejére
költözött, kivándorolt. Ott, idegen földön, a zsidókkal feszült viszonyban lévő
moábiták között meghalt a családfő, majd a két fia is, akik moábi lányokkal
nősültek. Ott maradt három egymáshoz immár alig tartozó asszony, Naómi (a neve
vigaszt jelent), az édesanya és a két lány, Orpa és Rúth. Naómi úgy döntött,
nem köti már őt semmi Moábhoz és hazaindult Izraelbe, a menyei követték. Végül,
a határon egyikük visszafordult, másikuk, Rúth azonban nem tágított Naomi
mellől. „Ahová Te mész, oda követlek én is, a Te néped az én népem, a te
Istened az én Istenem”, így tett hitet a moábita lány Naómi és az ő Istene
mellett.
Idegenként,
özvegyként, egyedülálló nőként, jövedelem nélkül érkezett Izrael földjére,
és a
szegényeknek félretett árpát szedegette az aratók után, amíg a föld
tulajdonosa, Naómi távoli rokona meg nem szólította, vigasztalni nem kezdte.
Rúth szólt, hogy nem érdemli ő ezt meg, ő csak egy idegen, nem zsidó nő. A
tulajdonos, Boáz azonban így felelt neki: „Elmondtak nekem mindent, amit tettél
az anyósoddal férjed halála után, hogy elhagytad a Te atyádat és anyádat és a
Te születésed földjét és eljöttél ahhoz a néphez, amelyet nem ismertél
azelőtt”.
Ráismerünk Boáz
idézetére: ezt Isten mondta Ábrahámnak, hagyd el szüleidet és szülőföldedet, a
bizalom és a hűség lovagjaként, kövess engem az ismeretlenbe. Boáz azt mondja
valójában Naóminak, hogy „nem vagy idegen, megismerlek, Te vagy a női Ábrahám,
hiszen Ábrahám is betérő volt, ő sem született zsidónak”.
Ezzel a Tóra-idézetbe
csomagolt vallomással kezdődik Naómi és Boáz szerelme, amelyből egy Obéd,
vagyis „szolgáló” nevű gyermek származik, az ő gyereke lesz Jisáj, az övé pedig
Dávid király, akinek házából a Messiás is származik. A moábita Rúth, az idegen,
nem zsidó nő lett a Messiás ősanyja.
Minden nemzedékben van
egy Ábrahám – tanítja egy helyen a zsidó Tóra-kommentár, a Midrás. Néha zsidó,
néha nem, néha nő, néha pedig férfi. De az biztos, hogy Ábrahám léptei nem
haltak el a történelemben, csak most már nem a múlt, hanem a jövő felől közelítenek,
immár az érkező Messiás léptei.
Jöjjön el minél előbb,
még a mi napjainkban.
Jó szombatot kíváunk!
Vári György írása
