Újabb magyar Nobel-díjast köszönthetünk: gratulálunk Krausz Ferenc fizikusnak
A Németországban élő, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként dolgozó és a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen oktató Krausz Ferenc fizikus megosztott Nobel-díjat kapott – jelentették be ma Stockholmban. Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő, majd mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és használta fel azt az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva ezzel az attofizika tudományát.
Krausz Ferenc 1962-ben született Móron, jelenleg Németországban él, osztrák-magyar állampolgár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilian Egyetem oktatója.
Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és használta fel az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva az attofizika tudományát. A tudós tavaly – két másik kutatóval megosztva – a fizikai Wolf-díjat is elnyerte az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett úttörő szerepéért.
A fizikus az Egyesült Államokban élő Pierre Augistinivel (Ohio Egyetem) és a svéd Anne L’hullilier-vel (Lund Egyetem) megosztva nyerte el a 2023-as fizikai Nobel-díjat azokért a „kísérleti módszereikért, amelyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.
Mint az az MTA Facebook-posztjában Krausz Ferenc szakterületével kapcsolatban olvasható: „Az atomok, molekulák viselkedését, reakcióit meghatározó elektronok állapotváltozásai hihetetlenül nagy sebességgel, jellemzően néhány attoszekundum alatt zajlanak le. Az attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része, így az ezen az időskálán történő vizsgálatokhoz érthető módon egészen új és különleges mérési módszerek kidolgozására volt szükség. Mindhárom díjazott a lézerfizika úttörője, eredményeiknek köszönhetően a fizikusok képessé váltak attoszekundumos fényimpulzusokat használni méréseikben, ezzel lényegében ablakot nyitva az elektronok világába”.
(Címlapkép: Krausz Ferenc. Fotó: Kovács Tamás – MTI)
