Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (127. rész) – Adorján Mária és Pogány Zsuzsa
1939-ben, az első
két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési
Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési
lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a
Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550
színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és
szó szerint éltető levegőhöz.
E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.
Adorján Mária
Egy 1930 májusi nyilvános hangversenyen mutatkoztak be Geiger Mária énektanárnő növendékei a Vigadó kistermében. A Magyar Hírlap május 16-i számában így írt beszámolójában: „Különösen kiemeljük … Adorján Máriát, aki értékes mezzoszopránján tehetségesen énekelt.”
Az említett növendék Szerencsen született 1902. március 1-én.
Két hónap múlva a Budapesti
Hírlap arról számolt be, hogy Adorján Máriát a Városi Színház szerződtette, ugyanakkor „egy hollandiai impresszárió igen előnyös feltételek mellett hollandiai koncertkörútra hívta meg”.
A koncertkörút befejezése után 1930 októberében lépett színpadra, nem is kis szerepben, a Trubadúrban Azucena volt. A 8 Órai Újság novemberbenígy lelkendezett fellépéséről:
„A nagy tehetségű énekesnő meleg orgánuma, nemes kultúrája és kitűnő játéka igaz élettel és tiszta művészettel formált eleven alakot Verdi cigányasszonyából.”
Pályáját a Bethlen-téri Színpadon folytatta és sokszor énekelt a rádióban is. Az 1930-as évek közepén a Király Színházhoz szerződött. Fellépett műsoros esteken, köztük az izraelita hitközség rendezvényein.
Bár első körben felvették a Színészkamarába, de színházi szerződést már nem kapott. Az OMIKE Művészakcióban 1944 márciusában lépett színpadra, ahol az Aidában a főpapnő szerepét énekelte.
1952-1954-ben a Városi Színház műsoránál volt feltüntetve a neve, amikor a Pillangókisasszonyban Cso-cso-szán anyjaként lépett fel. A Magyar Nemzet 1975 júliusában adott hírt elhunytáról.
Pogány Zsuzsa
Az Újság 1936 februárjában a Zeneművészeti Főiskola növendék-hangversenyéről írt beszámolójában a „fejlett hangkultúrával éneklő” Pogány Zsuzsáról tett említést.
Pogány Zsuzsa születési helyéről és idejéről egyelőre nincs adatom.
Két évvel később 1938 márciusában a Magyarság számolt be a Zeneművészeti Főiskola operatanszakának vizsgájáról és benne Pogány Zsuzsa „temperamentumos muzikális” szerepléséről. Ez év szeptemberében részt vett a „Fiatalok Operaszínpada” kezdeményezésben. Ennek keretében lépett fel az év következő hónapjaiban és volt, amikor címszerepet alakított egy egyfelvonásos operában.
1939-ben, majd a következő években még sokszor fellépett a Pesti Izraelita Hitközség ifjúsági csoportjainak kulturális rendezvényein és egy sor más szervezet estjein. Többször szerepelt ezekben az években Gellért Kató előadóművész társaságában. A rövid kis beszámolókból kiemelkedett például az Újság 1939 decemberi híradása, amelyben így írt Pogány Zsuzsa szerepléséről:
„Pogány Zsuzsa … tanúságot tett arról, hogy egyike a fiatal nemzedék legkulturáltabb énekesnőinek.”
Az OMIKE Művészakcióban 1940 és 1943 között lépett színpadra. Énekelt a Susanne titka című egyfelvonásos operában, a Denevérben, a Varázsfuvolában, a Hoffmann meséiben. Énekelt Händel oratóriumának, a „Juda Makkábi”-nak a Dohány utcai zsinagógában megrendezett bemutatóján, 1941 júniusában.
A felszabadulás utáni első hír 1945 októberi keltezésű, amikor a Színház írt arról, hogy Pogány Zsuzsát a Szegedi Állami Operaház leszerződtette. Itt már az első időben sok szerepet kapott: énekelt a Carmenben, a Bajazzokban, szerepe volt a Szöktetés a szerályból Constanzájaként. A város különböző helyein tartott operaestjein lépett pódiumra. Sokat szerepelt a rádió zenés műsoraiban. Az 1950-es évek elején Győrben, a Kisfaludy Színház tagja volt.
Az Új Kelet című izraeli lap 1957 májusában ezt a kis hírt közölte: „1957. május 27-én Pogány Zsuzsa és Szücs Gábor, újonnan érkezett olék [Izraelbe visszatért, alijázó zsidó H. L.] a budapesti Operaház volt tagjainak dalestje.”
.jpg%7C800x3000xrated_%5D)
Részt vett a Habima [Tel-Avivi színház H. L.] bemutatóján, amikor Anna Frank naplóját vitték színre. 1961-ig találhatók hírek, hogy közreműködött számtalan, az izraeli magyarok szervezésében létrejött dalesten.
Halálának idejéről nincs információm.
Képek:
1.) A Magyarság képes melléklete, 1930. augusztus 24.
2.) A Magyarság képes melléklete, 1930. november 30.
3.) Színházi Élet, 1938. 27.
4.) A Varázsfuvola előadása az OMIKE Művészakcióban, 1941. vagy 1942. Karmester Somogyi Frigyes, Papageno: Lendvay Andor, Pamina: Pogány Zsuzsa.
5.) Új Kelet, 1957. augusztus
