Silló Sándor: Az eilati szent fapözsó
Hátizsákos-gyalogos turista vagyok, amióta járni tudok. 55 évnyi bizonyítékom van, hogy többet látni így a világból, mint bedekkerrel bódorogva, guideokat követve, szervezett utakon.
Így találtam rá Eilaton a HaHorev utcai zsinagóga előtt erre a fapözsóra. Igazi látványosság! Sokáig lehet nézegetni, mint egy képeskönyvet. A Tóra jelenetei: Noé bárkájától Mózes kőtábláin át a csodarabbikig a tartalomjegyzék.
És minden parkettázva, intarziázva az ülésektől a visszapillantóig, a kormánytól a csomagtartóig. A tetején pedig a Templom, ahogy írva vagyon.
Ha jól sejtem, ez egy Peugeot 404-es, amit a hetvenes évek elején gyártottak. Ez igazolhatja azt, amit a zsinagógába igyekvők meséltek, hogy ez a műtárgy legalább 40 éve létezik. Volt, aki azt állította, hogy néhány éve (5? 7?) még közlekedni is látták. A tulajdonost sajnos senki nem ismerte…
Nem vagyok se muzeológus, se etnográfus, de jártam néhány néprajzi gyűjteményben a világon: az eilati faautó bárhol beférne a népi vallásosság, vagy a naív művészet termeibe, a parasztbarokk faragások és a hippikorszak pop-szentélyei közé. Ráférne persze egy kis restaurálás: a leesett lécecskék, az elveszett ékítmények pótlása. Akkor egy méltó helyen kiállítva bekerülhetne az eilati látnivalók közé, sőt az útikönyvekbe is, hogy ne csak a véletlenül arra járók és az én olvasóim tudjanak róla.
