A magyar zsidók egyedülálló kulturális hatással voltak Izraelre
A magyar ajkú bevándorlók egyedülálló kulturális hatással voltak Izraelre – hangsúlyozta Hanna Jablonka izraeli történészprofesszor a Mindig magyar (Tamíd hungari) című, az izraeli magyar közösségről készült tanulmánykötet bemutatóján a Bar-Ilan Egyetemen kedd este.
A Magyar zsidók a modern időkben alcímű, héber nyelvű kötetet Szalai Anna, Slomó Spitzer és Gay Miron szerkesztette, s a Bar Ilan Egyetem gondozásában jelent meg. A szimpóziumot az egyetem keleti és arab országokból származó zsidó közösségeket kutató Dahan Központ szervezte, s a központot vezető Simon Ohiyon professzor nyitotta meg felidézve a különböző országokból érkezett zsidók együttélését az ötvenes években Beer Sheván, a Negev sivatag fővárosában.
A kötet születését elsőként Roni Lusztig, a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának igazgatója méltatta, aki az izraeli magyar közösség helyzetéről szólt, a Magyarországgal ápolt kapcsolatokat ismertette, s a második-harmadik generáció „gyökereket” kereső látogatásait is megemlítette.
Hanna Jablonka, a Ben-Gurion egyetem zsidó történelem tanszékének professzor emeritusa saját családja történetének segítségével mutatta be az Izraelben letelepedett magyar közösséget.
Megemlékezett a gazdag nyelvismeretről – noha minden nyelven magyar akcentussal beszéltek –, a sajátos gasztronómiai kultúráról, és kijelentette, hogy a közösség ismert és kevésbé közismert tagjai egyedülálló kulturális hatással voltak Izraelre.
Gay Meron történész a modern magyar zsidóság korai, 18-19. századi emancipációjának, befogadásának és egyenjogúsításának olykor ellentmondásos múltját és sajátosságait ismertette, Rafael Vágó történész pedig a jelenkor változásainak hatását elemezte a Magyarországon élő zsidó közösségre. (MTI)
