Villányi András fotóművész előadása a pápai zsidóság történetéről
A Héber Imre klub keretében ezúttal a pápai zsidóságról és történetéről tart online előadást Villányi András fotóművész. A program június 22-én, szerdán délután fél 5-től követhető a Zoom internetes platformon.
Pápai „kirándulásra” invitálja az érdeklődőket a Héber Imre klub következő előadásának keretében Villányi András Scheiber Sándor-díjas fotóművész, aki ezúttal a Veszprém megyei város zsidóságáról beszél majd.
Az előadást online rendezik meg a Zoom internetes platformon, ezért aki szeretné meghallgatni Villányi Andrást, az június 22-én, szerdán fél 5-től kapcsolódjon be a műsorba ezen a linken.
(Címlapkép: a régi pápai zsinagóga archív felvételen. Forrás: Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület/Facebook)
A pápai zsidóságról
Levéltári adatok bizonyítják, hogy a zsidóság már a XVII. századtól folyamatosan jelen volt a városban. 1736-ban 11 zsidó családot írtak össze Pápán, a helyi Izraelita Hitközség 1749-ben alakult meg gróf Esterházy Ferenc 1748. május 10-én kelt védlevele alapján. Ugyanebben az évben hozták létre a zsidó kórházat, négy évvel megelőzve a városi kórház létrejöttét. 1870-ben a város lakosságának már 24 százalékát tették ki a zsidók, vagyis a Dunántúl egyik legnagyobb zsidó közössége élt Pápán a holokauszt előtt.
A pápai zsidóság beilleszkedett a helyi közéletbe. Gyűjtést rendeztek Mátyás király szobrának felállítására, támogatták a Református Kollégiumot, ahová sok zsidó tanuló is járt. Az egyházak együttműködése is jó volt: Néger Ágoston apát-plébános rendszeresen részt vett különbözü zsidó ünnepeken; Gyurátz Ferenc héberül üdvözölte Klein Ármin rabbit a megválasztása alkalmából; Antal Géza református püspök gyakran tanácskozott Beck Zsigmond közgazdásszal. A pápai Járásbíróság nem tartott tárgyalást szombaton olyan ügyekben, ahol zsidó ügyvédek jelenléte lett volna várható.
A vészkorszak derékba törte a zsidó életet Pápán is: a városból – a környékbeli zsidókkal együtt – több mint 3 ezer embert öltek meg Auschwitz-Birkenau megsemmisíto táboraiban. Közülük csak néhány százan tértek vissza. (Forrás: Jókai Mór Városi Könyvtár)
