Római kori óriásbarlangot fedeztek fel Izraelben
Forrás: Híradó
Óriási, az Izraelben eddig felfedezett legnagyobb barlangra bukkantak Jerikótól 4 kilométerrel északra
A barlangot a Haifai Egyetem régészei fedezték fel Adam Zertal professzorral az élen. Izraeli archeológusok 1978 óta folytatnak feltárásokat a térségben. Amikor a régészek ráleltek bejáratra, pontosabban egy kis nyílásra, a beduinok óvták őket attól, hogy beljebb merészkedjenek, mondván: a hely el van átkozva.
A tízméteres mélységben lévő barlangot feltételezések szerint körülbelül 2000 évvel ezelőtt ásták ki, hossza mintegy 100 méter, szélessége 40 méter, belmagassága pedig eléri a 4 métert. A plafont 22 óriási oszlop tartja. Az oszlopokba különféle jeleket véstek, beleértve 31 keresztet, de az ábrák között megtalálható a Zodiákus-kerék és római légiós szimbólum is. Az oszlopokba bemélyedéseket vájtak az olajmécsesek számára, s lyukakat fúrtak, amelyek révén kiköthették a lovakat.
„Valódi földalatti palotára bukkantunk, sohasem reméltük, hogy ilyet találtunk” – nyilatkozta Adam Zertal. Eredetileg, 400-500 éven át kőfejtő volt, ám bizonyos jelek arra utalnak, hogy más célra is használhatták: kolostor lehetett vagy menedékül szolgálhatott a korai keresztényeknek. „Miért kellene mélyen a föld alatt bányászni a köveket, amikor azok a felszínen könnyedén kitermelhetők” – tette fel a kérdést a professzor. A tudós szerint a választ a híres madalai mozaik adhatja meg: a jordániai bizánci kori templom padlózata egy, a Kr. u. VI. századból származó térképet formáz, amely a Szentföld legkorábbi ismert ábrázolása.
A most felfedezett helyszín a bibliai Gilgal lehetett, amely a térképen Galgalaként van feltüntetve. Itt ütöttek először tábort a zsidók, miután Józsue a Jordánon átvezette őket. Galgala görögül 12 követ jelent. Adam Zertal szerint az elnevezés arra a 12 kőre utal, amelyet a zsidók emeltek ki a Jordán-folyóból, majd kőhalmot emeltek belőlük Gilgalban.
A madalai mozaiktérképen a helyszínen templom van feltüntetve, az izraeli régészek két őskeresztény templom maradványára bukkantak. Ugyanakkor a Haifai Egyetem professzora szerint előfordulhat, hogy valóban kőfejtő volt a barlang. A bizánciak, miután a helyt Gilgalként azonosították, megkezdték a kőfejtést. Az egykori szentélyeket ugyanis szent helyekről származó kövekből emelték. „Amennyiben a bizánciak a bibliai Gilgalként azonosították a helyet, és így szentnek tartották, a köveket a föld mélyéről bányászhatták, hogy megőrizzék a lelőhelyet” – magyarázta Adam Zertal.
