Különleges szombat elé nézünk: jön a Sábát Hágádol
A jövő héten kezdődik a Pészach ünnepe, így az azt megelőző szombat különleges jelentőséget nyer, ami a nevében is kifejeződik: Sábát Hágádolnak hívjuk. Ezt kétféle módon szokás fordítani: Nagy Szombatnak vagy a Nagyság Szombatjának. Ősi szokás szerint zsinagógáinkban a rabbik a ma esti szombatfogadáson olyan drósét mondanak, amelyben a zsidó szabadságünnep történelmi és spirituális üzenetére hívják fel a közösség figyelmét.
A zsidóság négy nevezetes szombatja közül néhány óra múlva, egészen pontosan 19 óra 4 perckor ránk köszönt a Sábát Hágádol (שבת הגדול). Az erre a napra rendelt prófátai szakasz különösen nagy jelentőségű, hiszen az utolsó mondata így szól: „Elküldöm nektek Élijáhu prófétát, mielőtt eljön Isten rettenetes nagy napja”.
S hogy miért nevezik a hamarosan beköszöntő ünnepet Nagy Szombatnak vagy a Nagyság Szombatjának?
Darvas István főrabbi magyarázata szerint „azért ez a neve, mert a pészachot megelőzően, a kivonulás előtt volt egy nagy csoda. Ennek a napnak volt egy micvája, egy vallási előírása, ne feledjük, még a Tóraadás előtt vagyunk, ez a micva arról szólt, hogy minden családnak kellett venni egy bárányt, amit le is kellett vágni a kivonulás előtt. A csoda az többrétű volt, a bárány az egyiptomiak szemében szent állat volt, de mégsem akadályozták meg, hogy az őseink vegyenek. Az is egyfajta csoda volt, hogy ezt a szombatot minden zsidó megtartotta. Ilyen sabat azóta sem történt és ez emlékeztet minket arra, hogy volt olyan, amikor minden hitsorsosunk éppen azzal foglalkozott, amivel kellett. A zsidó hagyomány szerint pedig éppen akkor jön majd el a Messiás, ha minden zsidó megtartja a szombatot, legalább kétszer”.
Jó szombatot minden kedves hittestvérünknek!
(Címlapkép: David Roberts: A zsidók elindulnak c. festménye)
