Suchman az Alkotmánybíróság segítségét kérte a fasizmus elleni fellépéshez
Forrás: Népszabadság
Az Alkotmánybíróság (Ab) segítségét kérte a fasiszta eszmék, szervezetek elleni fellépéshez, együttműködést a jogalkotásban Suchman Tamás, amikor a testület elnökéhez látogatott kedden.
A szocialista politikus kifogásolta, hogy az Ab sorra visszadobja a gyűlöletbeszéddel, holokauszttagadással kapcsolatos törvénymódosításokat.
Suchman az Ab épülete előtt újságíróknak azt mondta, hogy az alkotmánybírák „az ügy urai, de akkor tessék leszállni a pulpitusról és megmondani, hogyan alkotmányos”.
Úgy fogalmazott: az Ab-nek „elöl, kell járnia”, a demokratikus intézmények közül egyik sem „ülhet a zsűriben, amikor fasisztoid szervezetek embereket ölnek meg”.
Ezzel kapcsolatban Paczolai Péter, az Alkotmánybíróság elnöke újságíróknak röviden annyit mondott: ez a testület a határozataival, döntéseivel tud segítséget nyújtani a törvényhozásnak.
Suchman emlékeztetett a második világháborút lezáró, Magyarország által is aláírt párizsi békeszerződésre, amely egyértelműen tiltja fasiszta szervezetek működését és az állam kötelezettségévé teszi az ellenük történő fellépést. „Tiltakozom az ellen, hogy a magyar jogrend nem védi meg az Auschwitzot megjárt emberek méltóságát” – hangoztatta a szocialista politikus, aki szerint nem állhat fenn tovább a szólásszabadság és az emberi méltóság közötti egyenrangúság.
Suchman Tamás kedden az Alkotmányíróság épülete előtt átvette Paczolai Pétertől azt a „vérrel és könnyel áztatott” naplót, melyet Auschwitzba hurcolt édesanyja írt, s melyet azért adott át a baloldali politikus tavaly Bihari Mihálynak, az Ab előző elnökének, hogy „morálisan tegyen hozzá a testület döntéséhez”.
Suchman Tamás tavaly nemzetközi jogászfórumot hívott össze, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a gyűlöletbeszéd és a gyalázkodás büntethetőségével kapcsolatban.
Suchman Tamás akkor Bihari Mihálynak, az Alkotmánybíróság leköszönő elnökének segítségét is kérte, szorgalmazva, az Ab ne csak azt mondja ki a véleménynyilvánítás szabadságárra hivatkozva, hogy nem lehet szigorítani a gyalázkodó, gyűlöletkeltő beszédek büntetését, hanem azt is, hogyan, milyen mértékben kell ezeket büntetni.
A holokauszttagadást büntetni rendelő szocialista törvényjavaslat ügyében hétfőn az Országgyűlésben kiderült, hogy az SZDSZ parlamenti egyetértést szeretne, a Fidesz és a KDNP minden önkényuralmi rendszerre kiterjesztené az indítványt, az MDF pedig elviekben támogatja a kérdés rendezését.
