Lábnyomokkal ünnepeltek az ókori Izraelben
Forrás: Múlt-kor
Az izraeli régészek hatalmas, lábnyom alakú, a korban és a térségben elsőnek számító építményeket fedeztek fel a Jordán völgyében. Az építmények a szakemberek szerint a bibliai tulajdonlást szimbolizálják.
A kutatók szerint a Jordán völgyében felfedezett struktúrákat a Kánaán földjére elsőként érkező izraeliták emelték, és azok a földek elfoglalását szimbolizálták – számolt be róla Adam Zertal, a Haifai Egyetem öt, hatalmas, lábnyom alakú építményt felfedező professzora.
A szakemberek ezzel most elsőként fedezék fel a héberül gilgalnak nevezett építményeket, amelyeket különböző gyűlésekre, háborúk előtti gyülekezőkre, és rituális rendezvényekre használhattak. A héber gilgal szó (tábor, vagy kőépítmény) egyébként harminckilencszer fordul elő a Bibliában.
A „Manasszé hegy felmérése” nevet viselő projektben, amely Szamáriára és a Jordán völgyére terjedt ki, 1990 és 2008 között öt hasonló építményt találtak és tártak fel, és azokat minden bizonnyal az i.e. 13-12. században, az ún. I. vaskor idején emelhették. Alakjuk és méretük alapján egyértelmű, hogy emberi, és nem állati gyűjtőhelynek készülhettek.
A Bedat esz-Sáábész a Jafit 3 lelőhelyeket 2002 és 2005 között tárták fel Dr. Ben Joszif és Zertal vezetésével. A területet a főként agyagedényekből és állati csontokból álló leletanyaggal datálták. Egyes helyeken két méter széles kőkerítést is felfedeztek, amellyel a különböző szertartási helyeket vették körbe. Zertal szerint az ókori Közel-Keleten gyakoriak voltak a hasonló módon bekerített építmények.
A lábnyom-formát Zertal a következőkkel magyarázza: az egyrészt a terület feletti tulajdonjogot, az ember és föld közti kapcsolatot, és egy istenség jelenlétét szimbolizálta. A hasonló összefüggések egyébként az ókori egyiptomi irodalomban is megtalálhatók, és a Bibliában a lábnak szintén hasonlóan gazdag jelentéstartalma van, és ott az eddigiek mellett az ellenség eltiprása is fontos szerepet kapott.
A hasonló építmények felfedezése emellett új nyelvészeti és történeti vitákat is indíthat – vélik a szakértők, akik szerint a bibliai környezetben ezen építményekre használt szó, a regel egyben ünnepséget vagy szabadságot is jelent. Ezen felül az alija la-regel, azaz zarándoklat is ebből a kifejezésből származhat, így a hely jelentése is egyértelműnek tűnik: ott minden bizonnyal szakrális szertartásokat folytattak. Amikor aztán később a vallási központ Jeruzsálembe került, az alija la-regel kifejezés a jeruzsálemi zarándoklattal vált egyenlővé. A szó és a kifejezés eredete azonban a szakértők szerint a most felfedezett építményekhez vezethető vissza.
