„Félő, hogy a gyűlöletbeszéd előbb-utóbb tettlegességbe fordul”
Mazsihisz
Tisztelt Konferencia!
Az antiszemitizmus Magyarországon súlyos probléma, de a helyzet sok tekintetben különbözik a nyugat-európai országokétól.
Magyarországon igen csekély számú muszlim él, és nem játszanak aktív szerepet a politikában. Szemben tehát más országokkal nincs közvetlen összefüggés a közel- keleti események és az antiszemitizmus növekedése között, nincs olyan érzelmi, vallási, nemzeti kötődés, amely a palesztinok helyzete miatti aggódást összekötné a zsidóellenességgel.
Magyarországon elsősorban a klasszikus, két világháború közötti antiszemita nyelvezetet használják.
1990-et követően a régi típusú antiszemiták ismételten lehetőséget kaptak, hogy nézeteiket félig-meddig szabadon hangoztassák, bár a hatóságok megpróbáltak velük szemben fellépni. Ezeket a hatósági fellépéseket azonban a magyar Alkotmánybíróság megakadályozta, és a szólásszabadság ürügyén meghozott döntésre hivatkozással a bíróságok mindenkit felmentettek az ilyen jellegű bűnügyi vádak alól.
Az 1990-es években e tárgyban hozott első Alkotmánybírósági döntés idején, annak elnöke Sólyom László volt, aki jelenleg a Magyar Köztársaság elnöke. Az utóbbi években több törvényt is megpróbált elfogadni a Magyar Parlament, egyrészt büntetőjogi törvényeket, másrészt polgárjogi törvényeket, amelyek eszközt adtak volna a hatóságoknak, hogy fellépjenek a gyűlöletbeszéd ellen.
A Köztársasági Elnök azonban nem írta alá ezeket a törvényeket, hanem azokat különböző kifogásokkal rögtön tovább küldte az Alkotmánybíróságnak, ahol az Ő tanítványai töltik be a vezető szerepet.
Magyarország helyzete tehát különleges a tekintetben is, hogy semmiféle törvény sem szab gátat a gyűlöletbeszédnek, a különböző népcsoportok, kisebbségek elleni verbális támadások esetén a hatóságok az elmúlt évek kudarcai miatt félnek attól, hogy a rasszista motivációt megpróbálják bizonyítani a bíróságok előtt.
Az utóbbi időben mind hangosabbak és mind nagyobb nyilvánosságot kapnak azok az emberek, akik nyíltan antiszemita és rasszista nézeteket hangoztatnak. Szemben más európai országokkal, ahol ilyen nyelvezetet használó, ilyen nézeteket hangoztató személyeket nem engedik szóhoz jutni a komoly médiákban, Magyarországon bevett gyakorlatnak számít, hogy a főbb kereskedelmi tévékben, sőt az állam által fenntartott közszolgálati televízióban, rádióban folyamatosan szerepelhetnek.
Súlyos problémát jelent, hogy az elmúlt 20 évben, komoly szellemi háttérrel rendelkező antiszemita értelmiségi réteg jött létre, akik jelentős szerepet töltenek be a különböző felsőoktatási intézményekben. Ezek az emberek nyilván befolyással vannak az általuk oktatott diákságra, akik tanulmányaik végeztével elsősorban, mint tanárok tovább terjesztik a fiatalabb tanulók körében az intoleranciát, az antiszemitizmust, a rasszizmust.
Mivel a Magyar Államfő és az Alkotmánybíróság mindennél előbbre valónak tekinti a szólásszabadság védelmét, ezért ilyen érveket hangoztató emberek szabadon taníthatnak az egyetemeken.
Néhány példa:
A magyarországi antiszemitizmus egyik legemblematikusabb alakja Csurka István, a Magyar Igazság- és Élet pártjának vezetője, aki egy antiszemita hetilap főszerkesztője is. Az újság múlt heti száma címoldalán hatalmas sárga csillaggal jelent meg, a sárga csillag közepén pedig az egyik kormányfőjelölt képe volt, és a cikk is azzal kifogásolta Surányi György jelölését, hogy zsidó.
Ennek ellenére az újság megjelenésének másnapján Csurka István az állam által fenntartott magyar televízió reggeli műsorában, ami a legnézettebb ebben az idősávban, hosszú nyilatkozatot adhatott.
Az új szélső jobboldal egyik legjelentősebb mozgalma a Jobbik nevű párt, amelynek egyik képviselőjelöltje Morvai Krisztina egyetemi tanár, aki folyamatosan zsidóellenes nézeteket hangoztat, ennek ellenére az államilag fenntartott Budapesti Jogi Egyetem tanára.
Néhány héttel ezelőtt Rajka város képviselő testületének tagja beszédjében arra buzdította társait, hogy ragadjanak kaszát és kapát, füstöljék ki a Kossuth-téri zsinagógát.
A feljelentésük után a rendőrség megindította a képviselő ellen az eljárást, de nem rasszista bűncselekmény, hanem közveszély okozás előkészülete miatt.
Pomáz Község alpolgármestere folyamatosan zsidóellenes nézeteket hangoztat, saját magát az „Angliai Skinheadek” rasszista angol mozgalom híveként reklámozza az interneten.
Mindkét személy a Fidesz nevű konzervatív párt támogatásával került be a képviselő testületbe és tölti be a pozícióját. Egyelőre nem tudni arról, hogy a nyilvánosságra került tények miatt eme képviselőktől a várhatóan nemsokára kormányt alakító és miniszterelnököt adó párt megvonta volna a támogatását.
Nincs elég idő arra, hogy teljes áttekintést nyújtsunk a magyarországi antiszemitizmusról, ezért csak néhány további példát említek. Ifj. Hegedűs Lóránt református lelkipásztor folyamatosan szervez és tart olyan gyűléseket, ahol különböző antiszemita előadások hangzanak el. Ilyen volt például, nem oly régen az az eset, amikor David Irving, a holokauszt-tagadásért több ízben elítélt brit állampolgár Magyarországra jött és itt előadást tartott. Emiatt tett feljelentésünket a rendőrség elutasította, a lelkész ellen ugyan megindult az egyházi fegyelmi eljárás, de eddig még érdemi döntés nem született.
A tavalyi évben Budapesten bemutatták a Jud Süss című közismert antiszemita, náci propaganda filmet. Ez az eset nagy felháborodást keltett, az ügyészség azonban azzal szüntette meg a nyomozást, hogy a film levetítése nem jelent uszítást, a szólásszabadság elve miatt bemutatható.
Nem szóltam még a futballmeccseken mindennapos rasszista megmozdulásokról, ahol a szurkolók egyes csoportjai folyamatosan antiszemita kórusokat alkotva szidalmazzák a zsidókat és semmiféle szankciókat nem alkalmaznak velük szemben. A Magyar Labdarugó Szövetség tehetetlen ezekben az ügyekben, még ha akarnának, akkor sem tudnának fellépni – jogi eszközök híján – az ilyen magatartással szemben.
Az elmúlt években folyamatos támadások érték a magyarországi zsidó temetőket. A temetőkbe betörő vandálok horogkereszttel és egyéb antiszemita jelképekkel mocskolják be a sírokat, emlékműveket. A sírköveket ledöntik, összetörik. A helyzet Magyarországon igen rossz és jelenleg a politikai osztály megosztottsága miatt még reménye se látszik annak, hogy a gyűlöletbeszédet, a nyilvános holokauszt-tagadást megállítsák.
Bármilyen sötétnek is tűnik az elmondottakból kirajzolódó kép, a valóság ennél még sötétebb. Félő, hogy a gyűlöletbeszéd előbb-utóbb tettlegességbe fog átfordulni, ha a hatóságok nem lépnek fel kellő eréllyel.
