Emléknap lesz Hitler és Sztálin paktumának évfordulója?
Forrás: STOP
Legyen a kommunizmus és a nácizmus áldozatainak emléknapja augusztus 23-a, a Lengyelországot orosz és német érdekszférára osztó Molotov-Ribbentrop paktum évfordulója – javasolták az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi ülésén.
A téma megvitatását Jana Hybásková cseh EP-képviselő az Európai Néppárt frakciója nevében kezdeményezte az „Európa lelkiismerete és a totalitarizmus” címmel tartott vitában. Felhívta a figyelmet a tavaly június 3-án elfogadott prágai nyilatkozatra, amely javasolta: hozzák létre a diktatúrák tanulmányozásának európai kutatóintézeteként és a diktatúrák valamennyi áldozatának emléket állító összeurópai múzeumként, emlékhelyként működő „európai emlékezet és lelkiismeret intézetét”. Ez az intézet összehasonlítaná a totalitárius kommunista és náci rendszerek emberiség ellen elkövetett bűneit.
A vitában Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője kiemelte: el kell ítélni minden, „manapság divatos ízléstelen méricskélést, hogy melyik embertelen diktatúra ölt meg, alázott meg több embert”. Szerinte nem fogadható el, hogy még ma is vannak olyanok, „akik számára a kommunista diktatúra bűnei mentegethetők és bocsánatosak”.
„Akik ma a kommunista diktatúra bűneit mentegetik, azzal érvelnek, hogy mindazt a szörnyűséget ezek a rezsimek a nemes eszmék, az egyenlőség, a testvériség nevében követték el” – mondta, és ezt az állítást hazugságnak minősítette.
„Nem a javukra, hanem a terhükre írandó, mert nemes célok ígéretével becsapták az embereket” – tette hozzá. Javasolta: „közösítsük ki a demokraták közül azokat, akik a kommunizmus tetteit ma is mentegetik”.
„Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint nem szabad relativizálni vagy mentegetni a sztálinizmus és a kommunizmus bűneit. De – tette hozzá – a II. világháborúban a náci Németország által szervezett tudatos népirtással semmiféle szörnyűség nem vethető egybe.
Tabajdi kitért arra, hogy a háború után Európa keleti és nyugati fele eltérő történelmet élt át. Az átélt történelmi események és szenvedések miatt „ma még nehéz a múlt közös, európai narratívájának elfogadása, mégis elkerülhetetlen a közös európai lelkiismeret és emlékezés kialakítása”.
Szent-Iványi István a liberális EP-frakció vezérszónokaként kiemelte, hogy Európa lelkiismerete még nem lehet teljesen tiszta.
„Egyes tagállamokban, köztük Magyarországon még a rendszerváltás után húsz évvel sem biztosított megfelelően a betekintés a pártállami titkosszolgálatok és a politikai rendőrség irataiba” – mondta. Közvetlen szomszédságunkban is léteznek még autoriter rendszerek, ahol napi rendszerességgel tiporják sárba az alapvető emberi jogokat – tette hozzá.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő hangot adott azon meggyőződésének, hogy ideje lenne felhagyni a kettős mérce alkalmazásával, azzal, hogy a kommunizmus bűneit – ellentétben a nácizmus bűneivel – enyhébben ítélik meg.
| Burkolt antiszemitizmus A Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja közleményt adott ki, amely szerint: „Tabajdi Csaba felháborítónak nevezte Szájer József közleményét, amelyben ismét aktuálpolitikai célokra kívánja használni a totalitárius rendszerekről rendezett európai parlamenti vitát. „Senki nem kívánja relativizálni vagy mentegetni a sztálinizmus és a kommunizmus bűneit. Aki egyenlőséget tesz a Shoa áldozatai, a II. világháborúban a náci Németország által szervezett tudatos népirtás és a kommunizmus bűnei közé, az sérti a meggyilkolt zsidó áldozatok emlékét, és ez nem nevezhető másnak, mint burkolt antiszemitizmusnak” – mondta az MSZP EP delegáció vezetője. Szájer József a napirendtől eltérve a vitát egyoldalúan a kommunizmus elítélésének irányába vitte el, eltorzítva ezzel az Európai Parlament valós törekvéseit. |
