Átadták a Bátorságért Érdemjeleket
Ne üssék fel fejüket soha többé az ordas eszmék, a leghatározottabban szembe kell szállni az etnikai, vallási kirekesztés ellen – mondta a holokauszt idején történt embermentésért járó Bátorságért Érdemjel ünnepélyes átadásán Gyenesei István önkormányzati miniszter.
Gátat kell vetni a társadalomra veszélyes ideológiáknak, ám „mi demokraták nem vagyunk mindig éberek”. A rasszizmus felszámolásában nem a büntetőjogi eszközök a leghatékonyabbak, hanem „a következő generációk igaz nevelése”. Csak így érhető el, hogy ne térjen vissza a kirekesztés „se lopakodva, se nyíltan” – mondta.
Fejet kell hajtanunk a holokauszt nagyszámú áldozata előtt, akiknek kiirtásában a korabeli magyar közigazgatás aktívan részt vett. A köztisztviselők és polgármesterek között a vészkorszak idején voltak olyanok is, akik elhárították a feladat teljesítését, ám ők a kisebbséget jelentették – emlékeztetett beszédében. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt idején az üldözöttek és az őket mentők sorsa összefonódott, mert aki életeket mentett, ugyanúgy veszélybe sodorhatta magát, mint akiket üldöztek.
„Az embermentők máig érvényes példát adtak nekünk”, amikor a halálra szánt embertársaikat bújtatták – folytatta. A Magyar Köztársaság által adományozott Bátorságért Érdemjel kiegészíti a Világ Igaza kitüntetést, ez utóbbit a Jad Vasem Intézet adja minden évben a holokauszt üldözötteinek való segítségnyújtásért.
Idén április 7-én kapják meg Magyarországon 11-en a Világ Igaza elismerést. Többségük személyesen már nem, csak családtagjain keresztül veheti át a kitüntetést – tette hozzá.
Aliza Bin-Noun, Izrael Állam magyarországi nagykövete ünnepi beszédében hősöknek nevezte azokat, akiknek „volt bátorságuk üldözött zsidó honfitársaik életét megmenteni”. Ezek a zsidó polgártársak akkor „a legnagyobb bajban voltak, és a segítségük nélkül ők sem lettek volna a holokauszt-túlélők között”. A megmentőket a hit és a bátorság motiválta – mondta. Megemlítette, hogy „manapság mind Magyarországon, mind az egész világon felüti fejét az antiszemitizmus”, ami ellen „minden erőnkkel fel kell venni a harcot”.
A nagykövet egy holokauszt-túlélő lányaként elismerését fejezte ki azoknak, akik a holokauszt idején mentették a zsidó embereket. „Aki egyetlen életet megment, az az egész emberiséget menti meg” – fűzte hozzá. A Bátorságért Érdemjelet Gyenesei István Izrael Állam nagykövetének előterjesztésére adta át a kitüntetetteknek a második világháború idején az üldözöttek életének megmentése terén tanúsított hősies, önfeláldozó, emberhez méltó helytállásuk elismeréséül.
A 15 kitüntetett közül maguk vagy felmenőik nevében személyesen vette át az elismerést Vojanszki Katalin, Csombó Imre, Erdélyi György, Lőrincz Margit, Puskás György, Sebestyén Sándor, Szabó Lászlóné, Szakál Géza, és Martinkovits Judit. Későbbi időpontban veszi át a díjat Kárász Vincéné, Tichy Dezsőné, Kaufmann Mária, Remeténé Kelemen Ilona, Sárvári Lászlóné és Tátrainé Csertán Gizella.
Izraelben a második világháború után alakult meg a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet, hogy feltárja a holokauszttal kapcsolatos tényeket. Az intézet foglalkozik azoknak a nem zsidó segítő embereknek a felkutatásával, akik a második világháborúban vállalták az üldözöttek megmentését. Magyarországon 1993-ban alakult meg a Jad Vasem, az Igaz Emberek Magyar Tagozata.
A belügyminiszter 1995-ben adta át először a Bátorságért Érdemjelet a második világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából. Azóta a tárca élén álló miniszter minden évben elismeri az érdemjel adományozásával mindazok bátorságát, akik a vészkorszak idején zsidó honfitársaik életét mentették meg.
