Jó szombatot – Shabat Salom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:37 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek a zsidó vallási törvények alapján tilos bármilyen munkát végezniük, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 18:42 óra után. A Tórából ezen a héten a „Vájákhél” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy mondat a Hetiszakaszból:
„És elvették Mózes elől mind az ajándékot, melyet hoztak Izrael fiai a szentség szolgálatának munkájához, hogy elkészítsék azt; de még hoztak hozzá önkéntes ajándékot, minden reggel. És eljöttek mind a bölcsek, akik elkészítik a szentség egész munkáját, ki-ki az ő munkájától, melyet ők végeztek, és szóltak Mózeshez, mondván: Többet hoz a nép, mint ami kell a feldolgozásra a munkához, melyet parancsolt az Örökkévaló, hogy elkészítsék azt.” (Mózes II. 36; 3-6.)
Vájákhél: Mózes egybegyűjtötte
Mózes nem késlekedett, Tisri hó 10-én hozta le a Szináj hegyéről a kőtáblákat, 11-én már összehívta a gyülekezetet, hogy ismertesse a törvényeket. Például a szombatra vonatkozóan. A pusztai Szentély építése bármennyire fontos, szombaton nem szabad folytatni, amit ott nem csináltak a szent napon, azt ma mi sem tehetjük meg. Így kialakul a 39 ősmunka, amelyet ha részletezünk, akár 1500 tilalmat is vehetünk számba.
Ime a 39 ősmunka. Tehát nem szabad vetni, szántani, kaszálni, termést összehordani, csépelni, rostálni, salakot válogatni, őrölni, szitálni, dagasztani, sütni-főzni, nyírni, mosni, gyapjút fésülni, festeni, fodorni-sodorni, fonni, szőni, szálakat húzni, összekötni, varrni, szakítani, vadászni, sakterolni, állati bőrt lehúzni, bőrt kidolgozni, vonalat húzni, kenni (ételt lehet), vágni (ételt lehet), radírozni, építeni, bontani, tüzet gyújtani (de melegét lehet élvezni, ha előre gyújtottuk meg) tüzet oltani (a terjedés és életveszély esetén kötelesek vagyunk oltani), hordani közterületen (az éruv kerítése a közterületet magánterületté változtatja. Sok zsidólakta városban vagy negyedben van éruv.) munkát befejezni.
Becalél, akit a Teremtő szellemével látott el bölcsességgel, értelemmel és tudással minden munkára, munkához látott, ő és Oholiád dán törzséből. Szép sorok ezek a fizikai munkáról. Talán sehol nem olvastunk hasonlót. De a többi munkásról nem azt írja a Szentírás, hogy ügyes kezűek voltak, hanem szívbéli bölcsességgel töltötte el őket az Örökkévaló, hogy követ faragjanak, szőjenek, hímezzenek. A munkák során Becalél megalkotta a Menorát, a frigyszekrényt és a Hajlék berendezéseit, Mózes eligazítása szerint. Becalélt 13 éves korában érte a megtiszteltetés, hogy manuálisan részt vett a Hajlék és annak berendezéseinek elkészítésében. Rézből készítettek tükörfényes medencét, hogy a papok a szent szolgálatot tiszta kézzel, tiszta szívvel végezhessék, mert ez lehetett a feltétele annak, hogy a pap a szent helyre lépjen és másokért fohászkodjék. A réztükröket a hölgyek ajánlották fel. Mózes nem akarta elfogadni, de a Teremtő figyelmeztette, a nők mindent megtettek, csinosították magukat, hogy a rabszolgamunkából elgyötört férfiak meleg otthonba térjenek emberi körülmények közé. Az előző héten olvastuk a Teremtő pontos utasításait a pusztai hajlék építésére, a heti szidra a munka elkezdéséről tudósít.
Elkészült a mű, dicséret és áldás illet minden közreműködőt. Újra megemlíti a hetiszakasz Becalélt, az ifjú mestert, és társa, Oholiáb nevét. Bár az Örökkévaló tökéletesen megbízott Mózesben, hogy a gyarló emberek számára ne kerüljön, maga mellé vette Ittamárt, Áron fiát és pontos számadást készítettek. Tanulság a mára vonatkozóan a pénzbeszedőknek: mindig ketten menjenek a hívek adósságának beszedésére, a pénzt ne tegyék zsebre, csak táskába. Aranyat 29 kikkát és 230 sekel használtak el, egy kikkát kb. 45-50 deka. Ezüstöt 100 kikkát és 1130 sekel rézt, 70 kikkár és 2400 sekelt használtak fel. Kinyújtották az aranylemezeket, abból készítettek fonalat, szövőmunkával a bisszus anyaghoz dolgozták.
Ebből készült a főpap aranysujtásos köpönyege. A melldíszhez drágaköveket illettek. Aranyból volt a főpap homlokdísze. A menora, a füstölgő oltár bevonva.
A frigyszekrény szintén bevonva. Mivel látta Mózes, minden előírás szerint készült, megáldotta a mestereket a 90. zsoltár (Mózes imája) záró soraival. „Legyen velünk urunk Istenünk jóakarata, tegye maradandóvá a kezünk munkáját, munkánk gyümölcsét.”
A későbbiek során a szolgálattevő pap ezen szavakkal bocsátotta útjára a híveket a szertartás befejeztével. A Szentély építése. kb. négy hónapig tartott. Niszán hó elsején tehát a kivonulás után egy évvel állították fel a sátrat. Mózes manuálisan nem vett részt az építkezésen, de tiszte volt a Hajlék felállítása.
A Teremtő bíztatta, kezdjen hozzá. Amikor hozzáért a tartóoszlophoz, a sátor magától felállítódott. Felhő borította a sátrat. Amikor táboroztak, ha felemelkedett a felhő, akkor útnak indultak. Éjszaka lángoszlop haladt elől. A frigysátor végig kísérte Izraelt a vándorláson. A Szent Földön Gilgában állították fel Józsue halála előtt Silóban. A bírák korszakában ott maradt, de külsejét megerősítették, kapukkal látták el. Éli főpap korszaka után Nobba, majd Dávid király idején Gibeonba került. Salamon vitte a Szentélybe, Jeruzsálembe. Ezzel funkciója befejeződött.
Deutsch Gábor / OR-ZSE
