Tovább élnek a meggyilkolt zsidó szerzők
Kecskeméti József / Forrás: KultúrPart
Max Raabét a szélesebb publikum valószínűleg az Oops I Did It Again című Britney Spears sláger feldolgozásáról ismeri, pedig a német művész egyfajta kultúrmissziót teljesít, aminek magyar vonatkozása is van.
Max Raabe a Budapesti Tavaszi Fesztiválon ad koncertet a Művészetek Palotájában
A Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik sztárfellépője Max Raabe lesz. A német zenész március 23-án a Művészetek Palotájában ad koncertet este 8 órakor. A hírek szerint már nem kapható jegy az előadásra, így beharangozónk inkább csak szívfájdításra lesz jó.
Furcsa sorsok
Max Raabe számos mai sláger 1920-1930-es évekbeli stílusú feldolgozásával vált ismertté. Ezek közül a legismertebb talán Britney Spears Oops I Did It Again című slágerének sajátos változata, mely olyannyira népszerű és jól sikerült feldolgozás lett, hogy habár Max Raabe csak egyfajta viccnek szánta, még az énekesnő menedzsere is felhívta őt, s azt mondta: ez túl jó lett. A német zenésznek az ABBA, Billy Joel, vagy éppen a Queen egyes dalainak feldolgozása hangsúlyozottan csak játék, Raabe ugyanis sajátos kulturmissziót teljesít.
A zenész hangsúlyozta: már gyermekkorában rajongott a korszak zenéjéért, a ’30-as évek fekete-fehér filmjeinek betétdalaiért. Vonzódását csak fokozta, hogy a ’70-es években minden vasárnap ilyen filmeket vetítettek a televízióban. Max Raabe hozzátette: bármennyire is pikánsak voltak ezek a dalok, mégis átlengte őket valamiféle melankólia. Ez nem volt véletlen. A zenész által alapított Palast Orchester zenekar a modern dalok feldolgozása mellett ugyanis számos olyan ’20-as, ’30-as évek-beli szerző műveit játssza, akiket származásuk miatt betiltottak. Max Raabe zenei rehabilitációként vette repertoárjára e dalokat.
A zenekar olyan szerzőktől játszik el műveket, mint Walter Jurmann, Fritz Rotter, Friedrich Hollaender vagy éppen Fritz Löhner-Beda. Utóbbi 1883-ban született, 1938-ban tartóztatták le és vitték koncentrációs táborba. Először Dachauban raboskodott, majd átszállították Buchanwaldba. A megalázott zenész kínjait azzal is fokozták a nácik, hogy rabtársával, Hermann Leopoldival együtt arra kényszerítették, hogy megkomponálja a Das Buchenwaldliedet (The Buchenwald Song), ami a tábor himnusza volt. Fritz Löhner-Beda nekünk, magyaroknak is fontos szerző, hiszen Lehár Ferenc egyik legismertebb operettje, a Mosoly országa egyik fő betétdalának, a Vágyom egy nő utánnak ő írta a német szövegét.
Emlékezni szavakkal, zenével
Amíg a színpadon kimondom a feketelistára tett zenészek neveit, emlékezni fogunk rájuk – vallott ars poeticájáról Max Raabe. A zenész hozzátette: nem lehet hagyni, hogy ezek a remek dalok szerzőikkel és dalszövegíróikkal együtt a feledés homályába merüljenek. Ehhez az is hozzátartozik, hogy személyes sorsaikra, tragédiáikra is emlékezni kell. Max Raabe annyira komolyan veszi e küldetését, hogy az 1936-os olimpiára épült berlini Olimpiai Stadionban nem csak a szerzők neveit mondta el, de a korszakról is mesélt. Igaz, azt is hozzátette, hogy erre csak egyszer volt példa, az indíttatásáról, a lelki mozgatórugókról és a korról főként az interjúkban vall. Azzal, hogy újra meg újra elénekli ezeket a dalokat, úgy véli. szerzőik dalaikban túlélték a Harmadik Birodalmat.
A magyarországi fellépéseket vegyes érzelmekkel várja Max Raabe. A zenész úgy vélte: Németország, Ausztria és Magyarország hasonló történelmi utat járt be a ’30-as években, így vélhetően hazánkban jobban értik majd a szerzeményeket, valamint a közvetíteni szándékozott üzenetet. Ugyanakkor inába is szállt bátorsága. Mint mondta: ismeri, sőt el is kezdte tanulni az öngyilkosok dalaként elhíresült Szomorú vasárnap című Seress Rezső szerzeményt, aki szintén e vészkorszak ismert és elismert zsidó szerzője volt. Ám Raabe megijedt: attól tartott, hogy nem tudja majd kellő átéléssel előadni a dalt, elrontja, s ezzel csalódást okoz a magyar közönségnek. Ezért végül félretette azt. Mint mondta, ez az első koncertje Magyarországon, ezért inkább német és angol nyelvű repertoárral készülnek.
A zenész egyébként nem először jár hazánkban, néhány éve magánemberként már megfordult nálunk, s mint mondta, most örömmel tér vissza. A művész szerint csodálatos este vár a nézőkre, hiszen Németország, Ausztria és Magyarország történelmi értelemben is közel állnak egymáshoz, sőt, kulturális gyökereink is közösek. Szerintem remek este lesz – fogalmazott Max Raabe.
