A rasszista támadások felülvizsgálatát kéri az ET
Dull Szabolcs/ Forrás: MR1 Kossuth Rádió
A jogszabályok felülvizsgálatát javasolja a rasszista megnyilvánulások visszaszorítására az Európa Tanács fajgyűlölet- és intolerancia ellenes bizottsága. A testület a Magyarországról készített jelentésében azt írja, hogy a magyar alkotmány csak az ilyen megnyilvánulások legszélsőségesebb formáit tiltja, így a gyakorlatban nem alkalmazható. A bizottság szerint az alkotmány túlzottan védi a vélemény-nyilvánítás szabadságát, és éppen ezzel nehezíti a nyitott és toleráns társadalom kialakulását.
Magyarországon erősen védi az alkotmány a véleményszabadságot, ezért lehetetlen olyan jogszabályokat hozni, amelyek rendes védelmet adnának a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. Ezt állítja az Európa Tanács fajgyűlölet és intolerancia-ellenes bizottsága. A romáknak az álláskereséskor hátrányos megkülönböztetéssel kell megküzdeniük; a roma gyereket továbbra is sújtja az iskolai elkülönítés; a roma családokat a helyi hatóságok diszkriminatív gyakorlatokkal fosztják meg jogaiktól – ezt állapítja meg a Fajgyűlölet- és intolerancia-ellenes biztosság jelentése, amely a tavaly júniusig gyűjtött tapasztalatokat értékeli. A helyzetet leginkább az nehezíti, hogy a véleményszabadság magas szintű alkotmányos védelme lehetetlenné teszi, hogy hatékonyan lépjünk fel a rasszizmussal szemben – mondja Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman, a bizottság magyar tagja.
A gyakorlat, amit folytatnak, az Alkotmánybíróságtól kezdve a bíróságokon keresztül, gyakorlatilag korlátozhatatlanná, vagy korlátlanná teszik a szólásszabadságot. Ki kell szállni ebből a mókuskerékből ami itt van, hogy tényleg itt bármit lehet büntetlenül mondani, a legocsmányabb uszító hangnemű szövegeket is lehet írni, publikálni, mondani, és senkinek a haja szála se görbül meg ettől. Nyugat-Európában réges-régen ülnének ezek az elkövetők, mert ott ezt nagyon komolyan veszik.
A vonatkozó szabályozást a kormány többször is szigorítani akarta, de a Alkotmánybíróság megvétózta az úgynevezett gyűlöletbeszéd törvényt. Többen felvetették, például Kaltenbach Jenő is, hogy akár a szólásszabadságot védő alaptörvényen, az alkotmányon is lehetne módosítani.
Pap András László alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének munkatársa azt mondja: az alkotmánymódosítás a jelenlegi helyzetben nem elképzelhető, és talán nem is szükséges. Olyan parlamenti többséget igényel, olyan széles körű politikai konszenzust, amire azért nemigen van példa a mostani időben. Úgyhogy ennek azért a lehetőségét egy kicsit valószínűtlennek tartja. Nem kell feltétlenül az Alkotmánybíróságra mutogatni ujjal és tehetetlenül széttárni a karjaikat a jogalkalmazónak, meg a jogalkotóknak sem. A hatályos jogszabályokat is lényegesen határozottabban be lehetne tartani – mondta.
A fajgyűlölet-ellenes bizottság szerint különösen nyugtalanító, hogy egyre elterjedtebb a rasszizmus a közbeszédben. A jelentés külön kitér a Magyar Gárdára, amely komoly aggályokat kelt a civil társadalom tagjaiban – idézem – „a csoport nyíltan cigányellenes és antiszemita megnyilvánulásai miatt.”
