Az imádság háza minden ember számára
Mészáros Attila / Forrás: Dunántúli Napló
A pécsi zsinagóga homlokzatának legtetején látható két héber nyelvű frigytáblába, amleybe az ember-ember, az Isten-ember közötti viszony alapvető törvényeit meghatározó Tízparancsolat számjegyeit vésték.
A város egyik legjelesebb műemléke, melyet bár 1869-ben avattak fel, ám a templomban ez a dátum 5628. A zsidó naptár a Tóra értelmezése szerint ma 5769-et mutat. Krisztus előtt 3760-ban kezdődött.
Ahogy minden templomba belépve, itt, a pécsi zsinagógában is a tisztelet keríti hatalmába az embert. A világ legrégebbi vallása istenének házában állunk. A zsinagóga nemzetközi neve a zsidó templomoknak, „a héber nyelvű Bét há–Knesszet (a gyülekezés háza) tükörfordítása, és e tükörfordítással került át a mi nyelvünkbe is”, olvasom abban az ismertetőben, melyet az épület évente több ezer látogatója kap a kezébe. 1869-ben avatták fel, akkor a vidéki Magyarország legnagyobb zsinagógájaként. Jeles építészek, Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót voltak a tervezői, ám meg kell említeni a 23,3 méter széles, 32,35 méter hosszú és 18,73 méter magas templom építőjét, Ivánkovics Istvánt is, mert amikor a mára már kissé megkopott belső festés, díszítés kivitelezője iránt érdeklődőm Krausz Istvánnál, a Pécsi Zsidó Hitközség elnökénél, Ivánkovics mestert valószínűsíti. Pazar munkát végzett.
A zsinagógák bejárata mindig a nyugati oldalukon van. Pécsett a Kossuth tér felől, mely térnek, legyenek ott más hatalmas épületek is, a romantikus stílusú zsinagóga alapvetően meghatározza arculatát. Különösen most, hogy teljes külső felújítást kapott, s eredeti szépségében tartozik a város legjelesebb műemlékei sorába. Homlokzata legtetején ott van a két, héber nyelvű frigytábla (mózesi kőtábla), a Tízparancsolat számjegyeivel, az egyik az ember és ember, a másik az Isten és ember közötti parancsolatokra emlékeztetve a hívőket. Az óralap feletti körfelirat nem minden zsinagóga esetében azonos, a pécsié: „Az imádság háza minden ember számára.” Vagyis mindenki látogathatja az istentiszteleteket.
A pécsi zsidók akkor már gyarapodó közösségében 1853-ban merült fel a zsinagóga építésének gondolata, s a terv 1865-re meg is ért. Az építkezés összköltsége 120 ezer forint volt, s támogatta a város is, a 200 ezer tégla adományozását különösen a katolikus Virág kanonok pártolta. A templomot 1869-ben avatták, fényes külsőségek között. Ha ma belépünk a zsinagógába, azt látjuk, a tóraolvasó asztal a frigyszekrény előtt áll, szemben a hagyományos, ortodox berendezésű zsinagógákkal, ahol a templom közepére építették. Ebből azonnal tudni, hogy a pécsi zsidó hitközség már akkoriban hajlott a neológ istentisztelet felé, bár hivatalosan csak 1923-ban csatlakozik a neológ szervezethez. Egyébként, hallom Krausz Istvántól, oly- annyira áhították már zsinagógájuk felépítését a pécsi hívők, hogy teljesen még készen sem volt a templom, amikor már használatba vették. S azt is, hogy bár a földszintjén 448 férfi, a karzaton 476 női ülőhely van, már elkészültekor kicsinek bizonyult, hiszen az 1867-es kiegyezés évében 1623 zsidó vallású személyt tart nyilván a pécsi statisztika. A neológ istentiszteleti gyakorlatnak köszönhető az is, hogy orgona került a karzatra, Angster első munkája, s a megrendelők a viszonylag alacsonyra kialkudott ár ellenében azzal biztatják a később európai rangra emelkedő mestert, hogy „Készítsen nekünk egy jó orgonát és mi önnek jó reklámaivá válunk.” (Schweitzer: A pécsi izraelita hitközség története)
Sok-sok sajátossága, szabályossága között fel kell hívnunk arra is a figyelmet, hogy a zsinagóga utcai főbejárata a templombelső szintjéhez képest mélyebben helyezkedik el, figyelemmel a Zsoltárok könyvére: „A mélységből kiáltok fel Hozzád, Uram”. A templomban semmiféle alakábrázolás nincsen, az izraeliták vallási parancsa tiltja ezt. 1944-ig a nők mindig az udvari főhomlokzat két oldalbejáratán át megközelíthető karzaton, a férfiak a földszinten foglaltak helyet, ám a háború után 464 főre csökkent közösség kis létszáma miatt az előbbieket már nem használják, a nők a földszint bal, a férfiak a jobb oldalán ülnek. Ma a pécsi hitközség létszáma 300 körül mozog, a zsinagógában ezért csak néhány nagy zsidó ünnep alkalmával van szertartás. Egyébként az istentisztelet feltétele a minjen (előírt szám), ami tíz férfit jelent. Használják viszont a zsinagóga udvari oldala mellett felállított, s az ószövetségi időket idéző sátrat, ezt is természetesen csak meghatározott alkalmakkor.
A templom hajójától bronzkorlát választja el a szentélyt. Itt van a Tóraszekrény, a Tóraolvasó asztal, az örökmécses, az elöljáróság padsorai, a szószék, a nyolckarú gyertyatartó. Az egykori jeruzsálemi szentély menórája hétkarú volt. Ajánlom a templom látogatói figyelmébe a Frigyszekrény feletti szép rózsaablakot: ebben a JAHVEH istennév tetragramja (JHVH) látható. S azt is, hogy bár neológ rendet követ a pécsi hitközség, magyarul csak a prédikáció, a hitszónoklat hangzik el, a szertartások nyelve ma is az idők mélységét idéző héber nyelv.
| A Könnyek könyve 3022 áldozat nevét sorolja fel A baranyai, pécsi zsidó hitközség történetét már többen feldolgozták. Schweitzer József utánnyomásban 1994-ben újból megjelent munkája elsősorban a pécsi izraelita hitközséggel foglalkozik. Ebben olvasható, hogy – bár egyetlen adat szerint – Baranyában, közelebbről a mai Siklós területén már a 3. században laktak zsidók. Egy sírkő támasztja alá, bár maga a lelet mára elveszett, de szövegét még egy Mátyás korabeli humanista feljegyezte. Hosszú szünet után előbb 1235-ig lehet visszamenni, egy királyi rendelet a zsidókat is említi. Egy 18. századi adat szerint alig néhány zsidó élt a megyében, ám ezt az újabb kutatások módosították. Ebből az időből akadnak olyan összeírások is, melyek szerint egy izraelita sem lakott Baranyában – akkoriban nem is engedték őket itt letelepedni. A század végére azonban „Végre otthonra találnak a zsidók Baranya megyében”, írja Schweitzer József. A legrégebbi adat, amely pécsi zsidóra utal, 1467-ből való, egy zsidó családnevű Katalint említve. Evlia Cselebi török utazó is megemlíti, hogy Pécsett vannak zsidók. 1692-ben azonban már megtiltják számukra a városban való állandó letelepedést. Ezt hosszú időn át a magisztrátus nem tudja tartani, s 1804-ben már zsinagóga berendezésére kérnek engedélyt. Végül egy családi ház egyik helyisége lesz a pécsi zsidók első temploma, a Zrínyi utcában, 1843-ig. Krausz Istvántól, a Pécsi Zsidó Hitközség elnökétől hallom: 1939-ben Pécs valamivel kevesebb, mint 41 ezer lakójának 9,8 százaléka volt zsidó. A Könnyek könyve („1944 Pécs”) 3022 holokauszt-áldozat nevét sorolja… Megtalálta a templomban Több, mint törvénykönyv Pompáját sokan dicsérték Fekete és sárga mutatók |
