Választási kilátások Izraelben
Forrás: Globusz.net
Kedden, február tizedikén választások lesznek Izraelben, 5,3 millió polgár 120 képviselőt juttathat a Knesszetbe, feltéve persze, hogy elmegy szavazni és el tud igazodni a mintegy 34 induló párt, illetve azok programjai között.
A parlamenti küszöb Izraelben 2 százalék, ennek alapján választási szakértők azt valószínűsítik, hogy 13 párt fog bejutni a törvényhozásba (Ha’aretz)
Közvélemény-kutatások jobboldali győzelmet jósolnak. Ennek megfelelően a Benjamin Netanjahu vezette Likud feltehetően 26 mandátumhoz juthat. Nyomában a centrista Kadima következik, melyet a külügyminiszter, Cipi Livni vezet, aki egyébként meglehetősen sikeres Moszad-múltat is maga mögött tudhat. Ez a párt 23 helyre számíthat.
Bár a Kadima – nem kis mértékben épp a gázai beavatkozás miatt – szinte természetes befutónak számított, ám egy populista párt, az Israel Beiteinu (IB) időközben sok szavazójától megfosztotta. Az IB-t egy a Moldvai Köztársaság fővárosában született egykori kalandor, Avigdor Lieberman vezeti.
Lieberman, még kivándorlása előtt, Kisinyovban bárok kidobó-fiújaként kereste kenyerét, jól beszél románul és oroszul, és sokan egykori hazája maffia-köreivel fenntartott kapcsolatokkal vádolják. Arra a 17-18 parlamenti mandátumra, melyet a közvéleménykutató-cégek jósolnak neki, azonban nem emiatt számíthat. Jól ráérzett arra, hogy az izraeli társadalomban létezik egy nagyon jelentős – főként bevándorlókból álló – réteg, mely sohasem volt képes teljes mértékben elviselni a vallási ortodoxiát. Nem véletlen, Lierberman kampányának fő üzenete a polgári házasság bevezetése az országba, illetve a vallási szempontból vegyes házasságok engedélyezése. Lieberman kiállt a gázai hadműveletekért is, ez is sok szavazót mellé állított. Az IB politikáját – amint a pártvezér fogalmaz – egyfajta „józan arabellenes nacionalizmus” motiválja.
A baloldalt – a jelek szerint – derékba törte a gázai offenzíva. Bár a harci cselekmények kezdetén a Munkapárt vezetője, Ehud Barak – egyben védelmi miniszter – a hullámok csúcsán érezhette magát, e felhajtó erő mára elszállt, és ez azt jelenti, nem számíthat többre 14 széknél a Knesszetben. Hasonlóan vesztes pozíciót jósolnak a radikálisan baloldali Meretz-nek; a Meretz-re elsősorban az ütött vissza, hogy csak (nagy) fenntartásokkal és félszívvel támogatta a gázai akciót, és az arab-barát politikát, melyet vezetői hirdetnek, ma nagyon kevesen honorálják Izraelben.
Az első pillantásra a jobboldal minden nagyobb nehézség nélkül kormányt alakíthat majd a keddi választások után; a Likud, az Israel Beiteinu és az apróbb vallási pártok – a Sasz, a Tóra Egyesült Judaizmusa stb. – közösen mintegy 65 mandátumot szerezhetnek, míg a baloldal, a Kadima, a Munkapárt, a Meretz, továbbá a Nyugdíjasok pártja és a környezetvédők – összesen csak 55 helyet gyűjthetnek egybe. De a jobboldalt rendkívül megosztja viszonyulásuk a valláshoz, s egyes laikus csoportokat, jobboldali indíttatásuk dacára jobban gyűlölik, mint néhány baloldali szervezetet. A Sasz vezetője, az ortodox Ovadia Joszef rabbi Liberman-t a „Sátán választásának” tekinti. (The Jerusalem Post)
Épp ezért esetleg még a Kadima győzelme sem kizárható, elvégre – középpártról lévén szó – e formációnak sokkal nagyobb a mozgástere, mint bármely más pártnál Izraelben.
