Alexander Bernátra emlékeztek a filozófia világnapján
A Kozma utcai zsidó temetőben rendezett ma megemlékezést Alexander Bernát (1850-1927) filozófus, műfordító, színikritikus sírjánál a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI). Többek között beszédet mondott Mester Tamás, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) alelnöke, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke, dr. Balázs Gábor professzor, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) rektora és Radnóti Zoltán főrabbi, a Budapesti Rabbiság igazgatója.
Alexander Bernát Pesten született 1850-ben, otthon hagyományos zsidó nevelést kapott, de érdeklődése hamar a világi tudományok felé fordult. Tanulmányait pesti, bécsi, berlini és göttingeni egyetemeken végezte, ami után a magyar akadémiai elit megbecsült tagjává vált.
A neológ zsidóság tipikus útját járta be: mélyen magyarnak vallotta magát, és hitt abban, hogy a zsidó vallás és a magyar nemzeti kultúra tökéletes szimbiózisban élhet. Nem csupán filozófus volt, hanem színikritikus és műfordító, munkássága hozzájárult a modern magyar filozófiai műveltség megalapozásához. Legmaradandóbb alkotása a Filozófiai Írók Tára című sorozat szerkesztése volt (Bánóczi Józseffel közösen). Ennek keretében ő ültette át magyarra a filozófia történetének legnehezebb szövegeit. Neki köszönhetjük többek között Kant: A tiszta ész kritikája, valamint Descartes és Hume műveinek magyar fordítását. Ezzel megteremtette a magyar filozófiai szaknyelvet. 1927-ben hunyt el.
A mai megemlékezésen Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd megemlékező beszédet mondott Mester Tamás BZSH-elnök, Mazsihisz alelnök. Alexander Bernát munkásságát méltatta dr. Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója, valamint dr. Balázs Gábor professzor, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora. A kaddist Radnóti Zoltán főrabbi mondta el.
Fotók: Szentgyörgyi Ákos / BZSH
