Netanjahu: „Remélem, Szukkot idején a túszok hazatérését ünnepelhetjük”
Az elmúlt napokban Izrael háborús és diplomáciai frontjai
egyszerre mozdultak meg. Miközben a hadsereg a Gázai övezet körüli
visszavonulás előkészítésén dolgozik, Washingtonban és Jeruzsálemben egyaránt
felgyorsultak a politikai folyamatok. A háttérben a túszok sorsa, a kormány
stabilitása és az Egyesült Államokkal való stratégiai együttműködés áll a
középpontban. Mindez egy olyan pillanatban történik, amikor a társadalom
háborús fáradtsága, a gazdasági nyomás és a nemzetközi közvélemény elvárásai
mind a kormány döntéseit befolyásolják. Az Izraelinfó írását közöljük.
Trump: az első visszavonulási vonalról megszületett a
megállapodás
Donald Trump amerikai elnök pénteken este drámai bejelentést tett: Izrael elfogadta az első, „korlátozott és biztonsági szempontból felügyelt” visszavonulási vonalat a Gázai övezet körül. A terv szerint az izraeli erők fokozatosan vonulnának vissza, miközben a tűzszünet azonnal életbe lépne, amint a Hamasz hivatalosan is elfogadja a megállapodást. A visszavonulási zóna egyelőre ideiglenes, és az izraeli hadsereg továbbra is fenntartja a légi és hírszerzési ellenőrzést a térség felett.
Trump hangsúlyozta, hogy célja „a háború lezárása és az izraeli túszok mielőbbi hazatérése”. A Fehér Ház közleménye szerint az Egyesült Államok biztonsági garanciát vállal Izrael számára, és közvetlen megfigyelői missziót is telepíthet a térségbe, ha a megállapodás életbe lép. Washingtonban úgy látják, hogy ez a lépés lehet az első valódi diplomáciai áttörés a háború kitörése óta.
Izraelben ugyanakkor vegyes a fogadtatás. A kormányközeli sajtó a „felelősségteljes államférfi” képét igyekszik erősíteni Netanjahu körül, míg az ellenzék szerint Trump bejelentése valójában az izraeli mozgástér szűkítését jelenti. Politikai elemzők szerint ez az első konkrét keret, amely a háború utáni rendezés felé mutat, még ha a részletek és az ütemezés továbbra is bizonytalanok.
Netanjahu: „Remélem, Szukkot idején a túszok hazatérését
ünnepelhetjük”
Benjamin Netanjahu miniszterelnök vasárnap esti televíziós beszédében kijelentette, hogy a tárgyalások a döntő szakaszba értek. „Nem nyugszunk, amíg minden túsz haza nem tér. A biztonságunkról azonban nem mondunk le” – mondta a kormányfő. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Izrael nem engedi, hogy a Hamasz a megállapodás feltételeivel politikai befolyást szerezzen, és hogy a tűzszünet csakis a túszok szabadon engedésével együtt léphet életbe.
Netanjahu célja, hogy a Trump-tervhez való csatlakozás ne tűnjön engedménynek a Hamasz vagy a nemzetközi közvélemény felé, hanem Izrael stratégiai győzelmének folytatásaként mutassa be. Ugyanakkor a politikai helyzete rendkívül kényes: a miniszterelnök a koalíciós partnerek felől érkező nyomás, a hadsereg belső megosztottsága és a túszok családjainak tiltakozása között próbál lavírozni.
Szmotrics és Ben-Gvir: a koalíció marad, de az ellentét
nő
A szélsőjobboldali koalíciós partnerek, Becalel Szmotrics és Itamar Ben-Gvir közölték, hogy egyelőre nem lépnek ki a kormányból, de figyelmeztettek: „Nem fogadunk el semmilyen lépést, ami a Gázai övezet feladását jelentené.” A két politikus a nyilvánosság előtt is jelezte, hogy szerintük Trump „külföldi beavatkozást” próbál erőltetni Izrael belügyeibe, és arra szólították fel a miniszterelnököt, hogy ne engedjen a nemzetközi nyomásnak.
A miniszterelnök környezetében ugyanakkor elégedettség tapasztalható, mert a két kulcsfigura visszafogottabb hangot ütött meg, és ezzel átmenetileg stabilizálta a koalíciót. Egy Likud-forrás szerint „Netanjahu most időt vásárolt – és minden nap számít”. A háttérben folyamatosak az egyeztetések: ha a Hamasz elfogadja a tűzszünet feltételeit, Ben-Gvir és Szmotrics pártjai várhatóan újra nyomást gyakorolnak majd, hogy az izraeli hadsereg térjen vissza Gázába „befejezni a munkát”.
A közvéleményben közben erősödik a bizalmatlanság a kormány szélsőjobboldali partnereivel szemben. Több százezren vonultak ismét a Kaplan utcára, a túszok családjai és a civil szervezetek közös demonstrációján. Az üzenetük egyértelmű volt: „A béke nem gyengeség, hanem bátorság.”
A hadsereg tízezres tartalékos leszerelésre készül
Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy a tárgyalások előrehaladtával több tízezer tartalékos katona leszerelését tervezi. A cél a gazdasági terhek enyhítése és a társadalmi élet fokozatos normalizálása, miközben a hadsereg magas készültségi szinten marad mind délen, mind északon. A vezérkar hangsúlyozta, hogy a leszerelés nem jelent gyengeséget, hanem a stratégiai átcsoportosítás része – az erőforrásokat a hírszerzés, a kiberbiztonság és a regionális védelem irányába terelik át.
A katonai vezetés szerint „a háború még nem ért véget, de új fázisába lépett” – a hangsúly egyre inkább a biztonsági koordinációra és a hosszú távú stabilitás megteremtésére kerül. A tartalékos katonák elbocsátása szimbolikus is: a társadalomnak üzenik, hogy a háború utáni átmenet megkezdődött, még ha az út hosszú és bizonytalan is.
Légiriadók Jemen felől – emlékeztető a régió törékeny
biztonságára
Izrael több térségében is megszólaltak a légiriadók, miután Jemen irányából ballisztikus rakétát indítottak. A hadsereg szerint a lövedéket sikeresen elfogta a légvédelem, és nem történt kár. Bár az incidens nem volt jelentős katonai szempontból, emlékeztetőül szolgál arra, hogy a regionális fenyegetések továbbra is valósak. A jemeni hutik, Irán szövetségesei, újra és újra demonstrálják, hogy a Közel-Kelet stabilitása a gázai tűzszünettől függetlenül is törékeny marad.
Egy katonai forrás szerint „az iráni befolyás és a proxy-szervezetek aktivitása tovább nőtt a térségben, és Izraelnek még sokáig készen kell állnia az összetett fenyegetésekre.” Az események világosan mutatják, hogy a háború hatásai túlmutatnak Gázán – a Közel-Kelet egésze egy új, bizonytalan egyensúlyi állapotba lép.
Izrael fordulópont előtt
A mostani fejlemények nemcsak a háború végét, hanem a háború utáni korszak kezdetét is előrevetítik. A Trump-terv új politikai realitást hozott, Netanjahu pedig kényszerpályán próbálja egyensúlyban tartani az amerikai szövetségeseit és a belpolitikai partnereit. A túszok sorsa, a Hamasz válasza és a koalíció stabilitása egyszerre dönti majd el, merre mozdul Izrael – a béke felé vagy vissza a háború felé.
Az ország előtt álló hetek sorsdöntőek lesznek. Ha a túszok hazatérnek és a tűzszünet életbe lép, az a politikai térképet is újrarajzolhatja: a háborús kormányból átmeneti egységkormány, majd akár új választás is következhet. De ha a megállapodás összeomlik, Izrael ismét a harctérre kerülhet – ezúttal nemcsak Gázában, hanem a politikai fronton is.
Lévai Eszter / Izraleinfó
Kiememelt kép: GPO
