A Zsidó Múzeum magazinja: „Lélekben kicsit Munkácson vagyunk”
Erdélyi Lajos fotóhagyatékából választotta ki a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a mai hírlevél borítóképét, amely nem más, mint a volt munkácsi zsinagógáról 1970-ben készült felvétel. Az épület ekkor már üzletházként funkcionált, a homlokzatán ott az orosz elnevezése is: мир (MIR), azaz béke…
– E heti hírlevelünkben a hírekre reflektálva egy munkácsi vonatkozású, 86 évvel ezelőtti hírt mutatunk be egy propagandisztikus szándékkal félremagyarázott fényképről, annak hátteréről. Lélekben kicsit Munkácson vagyunk – olvasható a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár szokásos pénteki magazinjában.
A „Magyarság” nyilaskeresztes lap 1939. augusztus 6. számának kép mellékletében egy túlzsúfolt lapon a jobb felső sarokban egy haszid tömegről készült fotó szerepelt:
.jpg%7C800x3000xrated_%5D)
A képaláírás ez volt a lapban: „Emlékezzünk ! A munkácsi zsidók most egy évvel ezelőtti revizióellenes tüntetése és hűségnyilatkozat tétele a csehszlovák köztársaság mellett. Pénzt adtak össze a cseh állam védelme javára; a gyűlést a munkácsi főrabbi rendezte. (A felvételt Barta László katolikus lelkész készítette)”.
A korabeli sajtóban nagy visszhangot váltott ki a cikk. Először 1939. augusztus 12-én jelent meg a Népszava hasábjain, hogy a kép és a képaláírás hazugság. A cikkben idézték dr. Vida Márton ügyvéd Teleki Pál miniszterelnöknek címzett levelét, majd tartalmilag hasonló cikkek jelentek meg az Egyenlőség és a Magyar Zsidók Lapja augusztusi számaiban.
Dr. Vida Márton levelében megírta a fotó készítésének valódi hátterét. Mint írta: A ,,Magyarság” által közzétett kép annak a hűségesen magyar Spira Lázár zsidó papnak a temetésén készült, akit magyarsága miatt súlyosan üldöztek és akinek hűségét R. Vozáry Aladár képviselő úr és Engelbrecht munkácsi polgármester úr többek között a végtisztesség való megjelenésükkel is elismerték.
A síró zsidókról készült kegyeleti képet bűnös izgatásra felhasználni szerény meggyőződésem szerint súlyos visszaélés a sajtó hatalmával.
Úgy érzem, hogy több százezer hittestvérem nevében beszélek, amidőn Nagyméltóságodat arra kérem, hogy a bevezetőleg hivatkozott bölcs parlamenti nyilatkozatához képest intézkedni kegyeskedjék”.
A hírlevélből azt is megtudhatjuk, hogy dr. Vida Márton igazán karakán ember volt, ugyanis 1947 tavaszán egy pesti kávéházban összetalálkozott Iványi Zoltánnal, az Ártatlanok című nyilas színdarab főszereplőjével és – egy korabeli újságcikk szerint – felpofozta. Ezután Vida Márton ügyvédi praxisjogát felfüggesztették, ő pedig a lehető legmesszebbre, Ausztráliába emigrált.
Forrás: a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár hírlevele
