Láthatatlan „égi sztráda”: évente több százmillió vándorló rovar halad át Izrael felett
A Haifai
Egyetem tudósai felfedezték, hogy évente több mint 700 millió vándorló rovar
repül át Észak-Izrael légterén, egy szűk ökológiai folyosót követve. Legfrissebb tanulmányukból megtudhatjuk: az eddig ismeretlen útvonal Afrikát, Ázsiát és
Európát köti össze.
„Még csak most kezdjük felfogni a rovarvándorlás méretét és összetettségét” – mondta Dr. Werber. „Ez egy természeti csoda, amely kontinenseket köt össze – és mindez közvetlenül a fejünk felett zajlik.”
A Proceedings of the Royal Society B tudományos
folyóiratban megjelent eredmények ritka betekintést nyújtanak a rovarok hatalmas – és javarészt láthatatlan – nagy magasságban zajló vándorlásába.
A kutatás a levantei folyosóra összpontosított, egy keskeny földsávra a Földközi-tenger és a szíriai sivatag között, amelyet a biológusok már régóta fontos madárvonulási útvonalként ismernek, ám eddig nem vizsgálták a rovarvándorlás szempontjából. A mostani tanulmány megerősítette, hogy ez az átjáró nemcsak a madaraknak, hanem a rovaroknak is „légifolyosóként” szolgál – évente több százmilliós „forgalommal”.
„Évről évre egy hatalmas, láthatatlan rovaráradat halad át a fejünk felett, összekötve a különböző kontinensek ökoszisztémáit” – mondta Dr. Yuval Werber, a tanulmány vezető kutatója. „Megállapítottuk, hogy ezek a rovarok nem csupán sodródnak a széllel – tudatosan döntenek arról, mikor, hogyan és hová repülnek, a vonuló madarakhoz hasonlóan.”
A tudósok nyolc éven keresztül figyelték meg a rovarok mozgását, ehhez hét, a folyosó mentén telepített biológiai radart használtak. Ezekkel több mint 6,3
millió nagy magasságban történő rovarrepülést dokumentáltak – köztük lepkék, molylepkék, szitakötők és bogarak repülését. A radarok képesek megkülönböztetni a rovarokat a madaraktól és denevérektől, és adatokat gyűjtenek például a repülési magasságról, a szárnycsapás gyakoriságáról, az irányról és egyéb jellemzőkről.
A tanulmány kimutatta, hogy a rovarok aktív navigációs döntéseket
hoznak : sok esetben széllel szemben repültek, előnyben részesítve bizonyos irányokat, és úgy időzítették útjukat, hogy az kedvező időjárási feltételek – például meleg hőmérséklet vagy hátszél – mellett történjen.
A kutatók
becslése szerint évente több mint 700 millió, a közönséges házilegyet is
meghaladó méretű rovar vándorol át ezen az ökológiai folyosón.
A vándorlás erősen évszakhoz kötött: tavasszal (március és június között) a
rovarok jellemzően észak felé mozognak – feltehetően európai és ázsiai
szaporodóhelyeik felé tartva. Ősszel (augusztus és november között) pedig dél
felé fordulnak, melegebb éghajlatot keresve.
Érdekesség,
hogy a tavaszi vándorlás sokkal intenzívebb volt, mint az őszi – ez szokatlan
jelenség, mivel a világ legtöbb régiójában több rovar indul dél felé a tél
közeledtével. Ez a fordított irányú dinamika arra utal, hogy a levantei
folyosó ökológiai szerepe egyedülálló, és új kérdéseket vet fel azzal
kapcsolatban, hogy milyen környezeti jelek alapján időzítik a rovarok a
vándorlásukat.
Bár a térképen központi helyet foglal el, a levantei folyosó, úgy tűnik, kevesebb vándorló rovart fogad, mint ahogy azt várták. Egy 17 európai vándorlási helyszínt összehasonlító vizsgálat jelentősen alacsonyabb rovarforgalmat mutatott Izrael légterében.
„Azt gondoltuk, hogy ez a folyosó a rovarvándorlás egyik fő csomópontja lesz, akárcsak a madarak esetében” – jegyezték meg a kutatók. „Ehelyett úgy tűnik, hogy sok rovar vagy el sem jut erre az útvonalra, vagy teljesen más irányokat választ. Ez a váratlan eredmény megkérdőjelezi a globális rovarvándorlással kapcsolatos eddig elfogadott feltételezéseket.”
A rovarvándorlás nagyrészt rejtve marad az emberi szem elől, hiszen óriási magasságban zajlik. Ennek ellenére létfontosságú szerepet játszik a globális ökológiában: a növények beporzásától kezdve az ökoszisztémák tápanyagellátásának biztosításáig. Ugyanakkor hozzájárulhat kártevők és betegségek terjedéséhez is, ezért tanulmányozása kiemelten fontos a környezet- és közegészségügyi tervezés szempontjából.
Azáltal, hogy megvilágítja az égbolt rejtett életének ezt a dimenzióját, a tanulmány új kutatási irányokat nyit, és hangsúlyozza a határokon és kontinenseken átívelő légi ökoszisztémák nyomon követésének fontosságát.
Illusztráció: Vándorló rovarok (fotó: SHUTTERSTOCK)
A The Jerusalem Post cikkéből fordította: Orbán Izsák
