Pápán és Mohácson is megemlékeztek a holokauszt áldozatairól
A közelmúltban Pápán és Mohácson is főhajtással emlékeztek meg a helyi zsidó közösségek holokausztban elpusztított tagjairól.
Mohács
Június 29-én, vasárnap délután tartották a megemlékezést a mohácsi Mártírok emlékművénél. A csendes, méltóságteljes alkalmon a városból elhurcolt több mint ezeregyszáz zsidó áldozatra emlékeztek, akik közül mindössze tizenhárman tértek haza. A megemlékezést Heindl Péter kántor nyitotta meg, aki a Pécsi
Zsidó Hitközség elöljáróságának üdvözletét is tolmácsolta a megjelenteknek.
Földváriné Wiszt Zsuzsanna, az önkormányzat képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy egy nemzet önbecsüléséhez hozzátartozik, hogyan tekint saját múltjára. Felidézte a mohácsi zsidóság történetét, az egykori virágzó közösség felbomlását, a munkaszolgálat és a deportálás embertelen láncolatát. Kiemelte: „A fájdalom nem múlik el, csak átalakul csenddé, imává, közösséggé.” A főhajtást követően Dr. Csizmadia
Csaba alpolgármester és a holokauszt-megemlékezés egyik szervezője, Orbán Dániel koszorúzta meg az emlékművet. A megemlékezés végén a résztvevők a zsidó hagyomány szerintkövet elhelyezték az emlékezés köveit.
Pápa
Július 7-én, vasárnap délután a pápai zsinagógában tartotta meg hagyományos holokauszt-megemlékezését a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület. A résztvevők az 1944 májusában létrehozott pápai gettó mintegy 2600 helyi és 900 környékbeli áldozatára emlékeztek.
Schmidt Orsolya, az egyesület elnöke Jonathan Sacks rabbi gondolatait idézte, mely az igazság keresésére és a múlt tanulságainak vállalására buzdít. Vadász Krisztina alpolgármester beszédében hangsúlyozta, hogy a holokauszt nemcsak emberi életeket, hanem kapcsolatokat, városrészeket és közös történeteket is megsemmisített – de az emlékezetet nem tudta eltörölni.
A megemlékezés különösen megható pillanata volt, amikor Lőcsei Gabriella, egy Pápáról elszármazott család leszármazottja egy egykori zsidó családtól származó Tóra-mutató jádot, vagyis kézműtárgyat adott vissza a közösségnek. „Így ha jóvá nem is tudjuk tenni az ősök bűnét, de az utódok fájdalmában osztozva reméljük, hogy megbékélést hoz” – hangzott el unokája tolmácsolásában.
A mártír istentiszteletet Kurucz Ákos rabbi tartotta, és a kántori teendőket Csatlós Tamás előimádkozó látta el.
