Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Dr. Kunos Péter: „A pokolba vezető út közönyösséggel van kikövezve”

Budapest XVI. kerületének önkormányzata egy évvel ezelőtt döntött arról, hogy minden év június 30-a legyen a kerület elődtelepüléseiről (Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom) deportált mártírok emléknapja, mert 1944. június 30-án hajtották el gyalogmenetben a települések zsidó lakosságát, mintegy 2100 főt a rákosszentmihályi vasútállomásra, ahonnan a budakalászi téglagyári gyűjtőtábort érintve vitték őket haláltáborba. A tegnap tartott megemlékezésen beszédet mondott dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója is.

sdasdsadx

Géczy András vármegyei főjegyző 1944. május 12-én rendelte el a vármegye zsidóságának gettósítását kijelölt csillagos  házakba. Másnap Jaross Andor, a Sztójay-kormány belügyminisztere elrendelte, hogy a gettósítást a zsidók vagyonából kell finanszírozni.  Mindenki tudta, a zsidók szomszédai is, hogy minden családnak egy szobába kell összepakolni maradék holmijukat, mert ezeket a szobákat majd lezárják és lepecsételik. Mintha ideiglenes túrára való felkészülés történne.

515051914_1117746593496952_1043572034613357827_n.jpg

Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom (jelenleg Budapest XVI. kerülete) zsidóságának gettóba való kényszertelepítése 1944. május 29-én, hétfőn kezdődött. A helyi gettó felállítása során Cinkota Mátyásföld zsidó lakosait Sashalomra helyezték el, különböző csillagos házakba. Sashalmon és Rákosszentmihályon a gettósítás után csak olyan házban lakhatott zsidó, ahol a háziúr is zsidó volt. A helyi közigazgatás tette a dolgát. Mivel a községben szétszórva álltak ezek a házak, nem volt egybefüggő gettó. Mindezt előzetesen összeállított listák alapján végezték el az ide rendelt csendőrséggel és rendőrséggel karöltve, és azért gyorsan tudták végrehajtani. Nemsokára elkezdődött a zsidó tulajdonok kiigénylése.

Egy hónapos gettóélet után, 1944. június 30-án gyalog hajtották a jelenlegi Budapest XVI. kerületének elődtelepüléseiről az összegyűjtött zsidókat, mintegy 2100 főt. A jelenlegi Csömöri úton a rákosszentmihályi vasútállomásra kellett menniük, innen a budakalászi téglagyári gyűjtőtáborba kerültek, majd a halállágerek pokla következett.

A XVI. kerületben tegnap megrendezett rendezvényen beszédet mondott Kovács Péter polgármester, dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója, valamint Goldberger Tamás, közreműködött Kozma Zsolt kántor. Az alábbiakban a Mazsihisz-BZSH ügyvezetőjének beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Dr. Kunos Péter: A magyar társadalom nagy része közömbös maradt

Június 30-a különös jelentőséggel bír számunkra, mert egy éve szavazta meg a XVI. kerület önkormányzata, hogy ez a nap legyen az innen deportált mártírok emléknapja. És ezzel a nemes gesztussal nem csupán egy dátumot jelöltek ki a naptárban, hanem ráirányították a figyelmet egy olyan sebre, amely máig fájó és eleven.

kp.jpgDr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója

A gettóba kényszerített zsidóságot 1944. június 30-án, 81 évvel ezelőtt hajtották végig a Csömöri úton. Ennek az embertelen menetnek a végállomása – a rákosszentmihályi vasútállomáson és a budakalászi téglagyáron keresztül – a megsemmisítő táborok pokla volt.

S ha már a megemlékezés a „mártírokról” szól, el kell mondjam önöknek: azok, akiket 81 évvel ezelőtt elhurcoltak innen, nem mártírok voltak a szó pontos értelmében. A mártír ugyanis önként vállalja a halált egy nemes eszméért, míg az innen deportált emberek áldozatok voltak. 

Emlékezzünk rájuk olyan emberként, amilyenek valójában voltak: családapák, családanyák, nagyszülők, gyermekek, unokák. Ártatlan áldozatok, akiket egy ésszel fel nem fogható eszme nevében gyilkoltak meg.

Habár azóta eltelt 81 év, ne gondoljuk, hogy azok a sötét eszmék kivesztek a világból. Sajnos azt látjuk, hogy ma ismét felszították az antiszemitizmus parazsát. Ismét terjed a gyűlöletbeszéd, a kirekesztés, a megbélyegzés. Sajnos 81 évvel ezelőtt a magyar társadalom nagy része közömbös maradt a zsidóság sorsa iránt. 

De ma én az áldozatok emlékére arra kérem önöket: soha ne legyenek közömbösek a megalázottakkal szemben! Soha ne higgyék el, hogy a pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve. Nem! A pokolba vezető út közönyösséggel van kikövezve.

Ezért arra kérem önöket, hogy ha gyűlölettel, uszítással és kirekesztéssel találkoznak, jusson eszükbe az a sok-sok családapa, családanya, nagyszülő és gyermek, akikre ma most emlékezünk. Jusson eszükbe, hogy ők mindannyian az aljas eszméknek és a közömbösségnek lettek az áldozatai.

Végezetül köszönöm az önkormányzatnak, hogy kijelölte ezt az emléknapot – és megköszönöm a kerület lakosságának, ha a jövőben is méltón ápolják az egykor itt élt zsidó testvéreink emlékezetét.

Fotók: Kovács Péter polgármester/Facebook


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle