Jonathan Sacks rabbi a kánaáni kémek történetének mai tanulságairól

„A kémek története méltán foglalkoztatta a kommentátorokat évszázadokon át. Hogyan tévedhettek ekkorát? (…) A hagyományban van egy vélemény, amelyet leginkább Rabbi Simon bar Jochajhoz szokás kötni, és amely szerint a világgal való foglalkozás alapvetően összeegyeztethetetlen a spiritualitás csúcsával. Azonban a fősodor másként vélekedett:

A dologtalanul végzett Tóratanulás végül kudarchoz vezet és bűnbe torkollik (Avot 2:2).; Aki elhatározza, hogy Tórát tanul és nem dolgozik, hanem alamizsnából él, az megszentségteleníti Isten nevét, megvetésbe taszítja a Tórát, kioltja a vallás fényét, bajt hoz magára, és megfosztja magát a túlvilági élettől (Maimonides, A Tóratanulás Törvényei 3:10).

A kémek nem akarták beszennyezni a judaizmust azzal, hogy kapcsolatba hozzák a valós világgal. (…) Van valami nemes ebben a vágyban, de egyúttal valami mélységesen felelőtlen is, ami demoralizálta a népet és kiváltotta Isten haragját. Ugyanis a zsidó élet arról szól, hogy – Isten szuverenitása alatt, és a Tórának, mint a zsidó nemzet alkotmányának nevében – olyan társadalmat építsenek Izrael földjén, amely olyannyira tiszteli az emberi méltóságot és szabadságot, hogy egy napon arra készteti a világot, hogy az azt mondja: bizonyára bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet (5 Mózes 4:6). A zsidó feladat nem az, hogy féljen a valós világtól, hanem hogy belépjen és átalakítsa. Ezt nem értették meg a kémek. Vajon mi – hithű zsidók – most vajon értjük-e?”

A sorozat további részeit elolvashatják, ha az alábbi képre vagy a lenti címkék között Jonathan Sacks rabbi nevére kattintanak.