Miért olvassuk Ruth könyvét Sávuotkor?
Amikor Naómi megpróbálta rábeszélni Ruthot, hogy térjen vissza Moávba, akkor arról a négy bűnről beszélt, amelyekért a zsidó törvény szerint halálbüntetés jár. Ruth válasza ez volt: „Ahol te halsz meg, ott halok meg én is.” Mondhatta volna egyszerűen azt is: „Elköteleztem magam, és betartom, amit vállalok.” De ő ennél többet mondott: „Ha azért kell meghalnom, mert zsidó vagyok, vállalom.” Ez a válasz a végső önfeladást, az önátadást fejezi ki Isten irányába – és éppen ezért olvassuk Ruth könyvét Sávuotkor. Ez az a nap, amikor önmagunkat teljesen alárendeljük Istennek, és ezáltal eggyé válhatunk Vele. Az alábbi fordítás Leah Kohn rebecen naaleh.com oldalon elérhető tanításán alapul.
Vajon hogyan lehet valóban megváltozni mindössze hét hét
alatt? A Reé hetiszakasz egyik versében találjuk a választ, amely egyes számú igealakot használ, és nem szerepel benne sem a sábátok, sem a teljesség (temimot) kifejezés. Ez arra utal, hogy a Tóra befogadása Sávuotkor minden ember számára egyéni szinten történik: „tispor lecha” – azaz számold ki magadnak. Attól függ, ki vagy, mekkora a kapacitásod, és mennyi energiát fektettél a felkészülésbe. Ezért az elnevezés sávuot, azaz hetek, nem pedig sábátot (szombatok, vagyis ajándékok). Amennyit dolgozunk, annyit fogunk visszakapni – és az nem lesz tökéletes, mert emberi lényként korlátaink vannak. Míg a Szináj-hegyi kinyilatkoztatáskor Isten kezdeményezett, és a nép próbálta belsővé tenni azt, addig napjainkban nekünk kell elindítanunk a felkészülést – és akkor megérkeznek az isteni ajándékok.
A Tóra elmondja, hogy a Tóraadás harmadik nap reggelén
történt, amikor Isten leszállt a hegyre. A Shem MiShmuel a Zohárt idézve elmagyarázza: ez Ábrahám ősapánkra utal, aki kora reggel kelt fel, hogy elinduljon az áldozathozatalra (akéidá). Sávuotkor Ábrahám érdemei újra felélednek. Ő olyan korban élt, amikor Isten jelenléte elrejtve volt, mégis új valóságot teremtett – egy új reggelt. Ugyanígy Mátán Tórá után a világ új létezési szintre lépett. „És lőn a hatodik napon” – az egész világ várakozott a Tóraadásra, amely megalapozza a teremtés létjogosultságát. Sávuot az új kezdetek ereje. Isten nem a múltunkra tekint, hanem arra, hogy mit vállalunk a jövőre nézve. Spirituális támogatást ad annak megfelelően, hogy kik vagyunk – „usefarta lecha ” – te számold magadnak. Abban a pillanatban, amikor elköteleződöm, Isten megadja a képességet, hogy meg is valósítsam azt. A Tóra szerint ilyenkor egy „minhá hádásá l’Hásem ” – egy új lisztáldozatot kell bemutatni. Ez azt jelenti: új valóságot hozunk létre, amelybe Isten is belép. Ő segít eljutni a Szináj-hegyhez – még ma is, a saját szintünkön.
A Nesivos Shalom tanítása szerint Sávuot az ítélet napja
a fák gyümölcsei felett. A gyümölcsök itt az élet „gyümölcseit”, vagyis a végső spirituális eredményeket szimbolizálják, amelyeket el kell érnünk. Ezek sorsa dől el Sávuot napján. Ekkor az Örökkévaló „spirituális keretet”, belső erőforrásokat ad nekünk. Megvilágosíthatja az elménket, a szívünket – lehet ez egy inspiráló könyv, egy példakép, egy tiszta pillanat. Minden attól függ, hogyan készültünk fel Sávuotra.
forrás: naaleh.com
Fordította: Zucker-Kertész Lilla
