Fókuszban a TITOK – A Targum felhívása leendő szerzőihez
A Targum folyóirat 2025/2 számába a szerkesztők olyan 30-60 ezer karakter terjedelmű tanulmányokat várnak, amelyek a titoknak a zsidó kultúrában és hagyományban betöltött szerepét tárgyalják. Minden diszciplína hozzáadhat ehhez a kérdéshez: az ókor- és vallástudománytól kezdve a történettudományon, a muzeológián, a néprajztudományon át az irodalomtudományig, a nyelvészetig, a szociológiáig, szociálpszichológiáig.
Az alábbiakban a Targum folyóirat publikációs felhívását olvashatják:
A titok, írja Georg Simmel, az emberiség egyik legnagyobb vívmánya, mert egy olyan második világot hoz létre a látható és mindenki által ismert mellett, amely a lehető legerőteljesebben befolyásolja az első, ismert világunkat. Ahhoz, hogy társas lény lehessen és sikeresen tudjon megbirkózni társadalmi környezetével, az embernek mindig is szüksége volt a maga számára világosan körülhatárolt ismeretlenségi tartományokra. A közösen hordott titok erős összetartozás-tudatot eredményez.
Ország Lili: Labirintus: A titok háza, 1977.
A titok keletkezésének útjai számosak: titok lehet az is, amiről nem tudunk, mert nincs róla információnk, adatunk, vagy egykor tudtuk, de már elfelejtettük vagy elveszett a kulcsunk a megfejtéséhez, de az is, amit elhallgatunk, vagy titkos társaságokban őrzünk, és titokká válhat egy hazugság vagy egy tabusított téma is.
A titkok nem csodák, mondja Goethe, így a „titkos tudomány”, mint például a kabbala sem a felfoghatatlan vagy a megmagyarázhatatlan értelmét keresi, hanem a dolgok igazi lényegéhez próbál közel kerülni.
A titok, a csend, az elhallgatás lett az egyik kulcsfogalma a soát követő zsidó identitásnak is. Nem is olyan régen még az volt a történészek körében a hagyományos bölcsesség, hogy a háborút követő évtizedekben hallgatás jellemezte a társadalmakat.
E széles körben elterjedt nézet szerint a túlélők, akiket lekötött életük újjáépítése és saját traumájuk feldolgozása, különösen az ’50-es évektől inkább hallgattak az őket ért tragédiákról, s a szélesebb nyilvánosság is süket maradt e történetekre, sőt, ahol lehetett, korlátozta ezek nyílt megbeszélését.
Mindez korántsem jelenti azonban azt, hogy a többségi társadalom előtt és által is elhallgatott tapasztalatok családi vagy vallási közösségekben, szépirodalmi művekben, tévéjátékokban, kiállításokon, stb. ne kerültek volna szóba, bár az első nyilvánosság ingerküszöbét az 1980-as évekig nem érték el. Ma már a titok fenntartása, a csendhez való jog ugyanúgy a kutatás kérdései, mint a csend maga.
A Targum 2025/2 számába olyan 30-60 ezer karakter terjedelmű tanulmányokat várnak, amelyek a titoknak a zsidó kultúrában és hagyományban betöltött szerepét tárgyalják. Minden diszciplína hozzáadhat ehhez a kérdéshez: az ókor- és vallástudománytól kezdve a történettudományon, a muzeológián, a néprajztudományon át egészen az irodalomtudományig, a nyelvészetig vagy a szociológiáig, szociálpszichológiáig.
A szerkesztők kérik, hogy a szerzők a tervezett tanulmánya címe mellett egy kb. 2000 leütés terjedelmű, a feldolgozandó forrásokat is megjelölő absztraktot küldjenek 2025. április 22-ig a szám felelős szerkesztőinek:
Kovács Évának (eva.kovacs@vwi.ac.at) és Pataricza Dórának (patariczad@or-zse.hu).
Az elfogadott tanulmányokat 2025. augusztus 31-ig kell majd elkészíteni.
Forrás: Targum
