Mily nehéz embernek lenni – Egy százéves háziorvos visszatekint

Ismerjük ezeket a
történeteket, Radnóti Miklós antik auktorokkal és a Bibliával vágott neki a
munkaszolgálatnak, Szerb Antal barátai, Halász Gábor és Sárközi György a
Vulgata-fordításban idézték a zsoltárt a mélységből szólván Weöres Sándornak, a
20-as évei elején járó Körmendi István, akit nem hagytak az orvosin tanulni,
mert zsidó volt, orvosi tankönyvvel a batyujában vágott neki a magyar
holokausztnak.

Az emberben hinni
nem más, mint hinni az embert formáló műveltségben, a Bildungban, a nemzet – és
az emberiség – csinosodásában. A jóságban, a segítség erejében. Az
orvostudomány fejlődésében és a IX. szimfóniában. Ezek Körmendi István doktor
úr máig, mindennek ellenére megőrzött hitei, egy művelt, együttérző, liberális,
magyarrá váló, de zsidó kötődéseit őrző neológ polgárcsaládtól örökölt
meggyőződései, amelyek élni segítettek, neki és másoknak. Neki túlélni
mélységesen megsebzett, de hívő lélekkel a holokausztot, háziorvosi praxisa
páciensei számára pedig az általa diagnosztizált és kezelt betegségeket. 

Körmendi doktor legendás diagnoszta, de ha látja is a baj súlyosságát, hisz a
terápiában, hiszi, hogy gyógyítható. Az egyes betegről is ezt hiszi és rólunk
is általában. Erről a makacs hitről mesél a könyv, még az elkeseredett sorokból
is kihallatszik ez a remény, a felvilágosodás végső reménye, hogy az
észhasználat, amelynek lehetőségében mind osztozunk, az ész munkájától fűtött
„haladás” létrehozza az Ész Államát és benne az embertestvériséget.
Ha nem hinné, nem tudna gyógyítani, írni, figyelni, dolgozni lassan nyolcvan
éve.

Fotó: Kincses Gyula

Az embert a
munkája, a hivatása méri meg, hogy mit vált be a talentumból, amelyet ő is és
mi mind megkapunk. Elni annyi hite szerint -és itt valóban összekapcsolódik a
polgári ethosz és a protestáns munkaetika – mint dolgozni, dolgozni annyi, mint
segíteni. Mindenkinek, a sebesült Wehrmacht-katonának is Budapest ostromának
idején. A hivatás szellemében.

És. Az ő élete
tanúságtétel hitei mellett, hogy igenis így van, hogy az Örömóda, ha nem
látszik is még most, igazat beszél. Ez a szép könyv, amelyben Körmendi István
egy szép, nagyszabású életről mesél, védőbeszéd az Örömóda mellett. A haladás,
a fejlődés, a józanság és megértés mellett. Mélyen zsidó könyv is, amely felett
Mózes szelleme lebeg, akinek – Michelangelo munkáját másoló – szobra
végigkísérte íróasztala mellől Körmendi doktor orvos édesapja és Körmendi
doktor életét.

A könyv első
lapjain feltűnik Honthy Hanna, utolsó oldalain a dédunokák. Átfog és
összekapcsol múltat és remélt jövendőt egy fájdalmas, nagy élet jussán. És neki
lesz igaza. Isten éltesse a 102 éves memoárírót, Körmendi Istvánt, vegyék meg
ezt a könyvet és majd olvassanak bele újra meg újra, ha hiteles vigaszra
vágynak. Jól fog jönni.

Vári György írása

Dr. Körmendi
István: Egy százéves háziorvos visszatekint; HAFICAMM Kiadó Kft.; 2024.

---

---