Holokauszt-kutatás: „Már nem a nagy narratívák a jellemzők”
A könyvben szereplő témák sokszínűsége – például létezik-e valójában ún. „tétlen szemlélő”, milyen volt a pesti gettó topográfiája, vagy éppen milyen házassági hirdetéseket adtak föl a zsidó nők és férfiak a soá előtt és után – már önmagukban mutatták a forrásokhoz és általában a kutatáshoz való viszony változását – hangzott el A Holokauszt Magyarországon 80 év múltán: Új kutatási irányok című könyv bemutatóján az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen (OR-ZSE).
A Klacsmann Borbála, Pataricza Dóra és Buchmüller Péter által szerkesztett, A Holokauszt Magyarországon 80 év múltán: Új kutatási irányok című könyvet az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem adta ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) támogatásával.
A kötet annak a sorozatnak a részeként jelent meg, amelyet a magyar holokauszt-kutatás atyja, Randolph L. Braham (1922–2018) indított útjára a soá 40. évfordulóján. A könyvbemutatót Kovács Éva, a holokauszt-kutatással foglalkozó bécsi Wiesenthal Intézet munkatársa vezette, a teltházas eseményt az OR-ZSE rektorhelyettese, Balázs Gábor nyitotta meg.
A beszélgetésen elhangzott: mivel az említett könyvsorozatot alapító Randolph L. Braham magára vállalta, hogy tízévenként új kötetet adjanak ki az éppen aktuális, a témához kapcsolódó kutatási eredményekkel, Braham halála után a meghívott szerkesztők – akiknek tanulmányai is szerepelnek a könyvben – folytatták a sorozat kiadását.
Miután Kovács Éva bemutatta a szerkesztőket, első kérdése arra irányult, hogy hol helyezkedik el a mostani kötet a soáról történő megemlékezések sorában.
Mint a szerkesztők válaszaiból kiderült: már nem a nagy narratívák a jellemzők, a kutatás iránya a legapróbb részletek felé mozdult el. A mikrotörténetek tanulságai pedig nem egyszer cáfolják a köznapi paradigmákat, és megmutatják a téma komplexitását.
A bevezetést követően a szerkesztők ismertették a kötet fejezeteit. A könyvben szereplő témák sokszínűsége – pl. létezik-e valójában „tétlen szemlélő”, milyen volt a pesti gettó topográfiája, vagy éppen milyen házassági hirdetéseket adtak föl a zsidó nők és férfiak a soá előtt és után – már önmagukban mutatták a forrásokhoz és általában a kutatáshoz való viszony változását.
A könyvbemutatót a kötet egyik szerzőjének hozzászólása zárta, amelyben felhívta a figyelmet a jelenleg dúló háborúkra és azok narratíváira, valamint mindazon kutatók felelősségére, akik ilyen események tudományos feldolgozásával foglalkoznak.
Forrás: Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
