Emléktáblát avattak Szerb Antal halálának 80. évfordulóján Budapesten
Halálának 80. évfordulóján felavatták az 1901. május 1-én született és 1945. január 27-én megölt Szerb Antal író, irodalomtörténész emléktábláját tegnap Pasaréten, az irodalmár egykori lakóházának falán. A Torockó utca 6/b. alatti házban Szerb Antal 1933 és 1938 között élt. Itt írta az Utas és holdvilág című regényt, amelyről Karácsony Gergely főpolgármester így fogalmazott: számára ez egy szabadság-könyv.
A hétfői emléktábla-avatáson a tábla állítását kezdeményező Urbán Dániel emlékeztetett arra, hogy az írót éppen 80 éve, 1945. január 27-én verték halálra a balfi táborban.
Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere felidézte, hogy a magyar irodalom, a magyar művészet kiemelkedő alakjai gyűltek össze alig pár utcán belül Pasaréten:
Szerb Antal egykori lakóhelyével szemben lakott Konrád György író, néhány utcára tőle pedig mások mellett Szabó Magda, Örkény István és Jávor Pál.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy nemcsak a művészek, de szélsőséges alakulatok színhelye is volt Pasarét, hiszen Szerb Antal egykori házának túloldalán volt a Nyilaskeresztes párt központja, ahonnan Szálasi Ferenc a nyilas hatalomátvételt szervezte. Itt készült a városmajori nyilas gyilkosságok egyik hírhedt képe is, amelyen a Kun páterként elhíresült Kun András pap fegyvert oszt a nyilas felkelőknek.
Amikor Szerb Antalra emlékezünk, akkor sajnos nemcsak arra a hatalmas alkotómunkára- és energiára kell emlékeznünk, amellyel hozzájárult a magyar kultúrához és irodalomhoz, hanem arra a gyűlöletre és pusztításra is, amely a halálához vezetett – mondta a polgármester, megjegyezve, hogy ugyanazon a napon szabadult fel Auschwitz, amikor Szerb Antalt agyonverték.
Karácsony Gergely főpolgármester a megemlékezésen hangsúlyozta: Szerb Antal igazságait a „múló idő szélviharai szinte alig rezzentik meg, ezért is olvassák, ezért is szeretik ma is annyian”. A Torockó utcai házban írt Utas és holdvilágról úgy fogalmazott: számára ez egy szabadság-könyv.
„Nekem arról szól, hogy mi mindent megér a szabadság, hogy nem adják ingyen, hogy szenvedni is érdemes érte, és hogy mások szabadsága nélkül mi sem lehetünk szabadok” – mondta, hozzátéve: „ez a regény úgy egyensúlyoz a korszakos nagyregény és a könnyed romantikus történet határán, hogy mindkettőnek az erényeit megtartja, szórakoztató és andalító, de nem tesz semmilyen minőségi engedményt”.
Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy az Utas és holdvilág ott van a tíz legfontosabb, legolvasottabb magyar regény között, éppen ezért merül föl a legfájdalmasabb kérdés: vajon hány hasonló történet maradt megíratlan azért, mert a szerzőt, „ezt a minden ízében humanista és minden ízében magyar írót honfitársai fiatalon agyonverték”.
Kiemelte: Szerb Antal emlékének megőrzésével az író humanizmusát, szabadságát, játékosságát, a magyar kultúrát és annak az egyetemességét, és európai beágyazottságát is megőrizzük.
„Idén, amikor a holokauszt 80. évfordulójáról, és a pesti gettó felszámolásáról, és Szerb Antal haláláról is megemlékezünk, jusson eszünkbe, hogy a gonosz végül nem tudott győzedelmeskedni. A legjobb bosszú a gyilkosok, a szabadságot fenyegető rendszerek felett, ha ma is Szerb Antalt olvasunk” – zárta gondolatait a főpolgármester.
(MTI)
