Mazal tov: A 100 éves Vidor Györgynét, Magdi nénit köszöntöttük Pécsett
A Pécsi Zsidó Hitközség szeretetotthonában
köszöntötték 100. születésnapján Magdi nénit, aki hét évvel ezelőtt még
férjével együtt költözött be az otthonba. 73 évnyi házasság után Gyuri bácsi 97
évesen, 2019-ben itt halt meg. A holokauszt túlélői között nincsenek egyedül
abban, hogy ilyen magas kort élnek meg. Mintha egy micvát teljesítenének, mintha
e magas kort elérve az áldozatok hiányát pótolnák.
2024. december 16-án Magdi néni születésnapján megtartott köszöntő ünnepségen többször elhangzott; bis 120. Dr. Frölich Róbert országos főrabbi felidézte, egy idős zsidó ember egyszer erre
azt válaszolta, hogy neki senki se mondja meg, meddig éljen. Így ő Magdi nénit
is azzal köszöntötte, hogy tíz, húsz, vagy akár negyven év múlva majd
megbeszélik, hogyan is van ez a dolog.
Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke – az
előre megírt beszédet félretéve –, arra bíztatta az ünnepeltet, hogy őrizze meg
legendás szellemi erejét, adja át az utódoknak a tudás, a műveltség élményét
amint eddig is tette.
A Szombat folyóirat idén júniusi számában így emlékezett
meg a házaspárról:
Vidor György és Auschwitz túlélője Lőwy Magdolna 1946-ban
zsidó esküvőn fogadtak örök hűséget egymásnak Bonyhádon. Magdi egy sötét
szoknyát és a Joint-tól kapott kosztümkabátot, Gyuri pedig apja öltönyét viselte,
amit a szomszéd asztalos családja őrzött meg számára. Ebédre dinsztelt húst
ettek, ennek azóta is „esküvői dinsztelt hús” a neve a családban.
Gyuri 1947 márciusában befejezte a jogi egyetemet. Ő volt
Bonyhádon a zsidó hitközségi ellenőr, majd pénztáros, aktív szerepe volt abban,
hogy 1947. december 21-én felállították a bonyhádi zsidó temetőben a holokauszt
bonyhádi áldozatainak emlékművét.
Vidor Györgyöt 1950-ben egy megszűnt bonyhádi gyárból
Pécsre helyezték át. Ő és felesége, Magdi Pécsett is folytatták a család zsidó
hagyományait. Gyuri a pécsi zsidó hitközség egyik elöljárója lett, majd négy
évig alelnöke.
Magdi így mesélt: „Akkor Schweitzer Jóska volt itt
Pécsett a rabbi. Tőle kaptam a hitközségnél egy félnapos állást, amikor
átköltöztünk. Aztán a két család nagyon jó barátságba került, össze is jártunk.
Természetesen a heti programból soha nem hiányzott, hogy minden péntek este és
szombaton elmentünk a zsinagógába, istentiszteletre. Egyetlen zsidó ünnepet sem
hagytunk ki, soha. A női tagozatban úgy tizenöten, tizenhatan voltunk, de az
idő könyörtelenül ritkított bennünket. Amikor aztán én is elmaradtam a mozgási
nehézségeim miatt, már csak öten –haton voltunk. Általában mi intéztük a
kulturális rendezvényeket, az ünnepi összejöveteleket.
A születésnapi
köszöntő után Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke és Schönberger András pécsi főrabbi bemutatta
a vendégeknek a hitközség legújabb intézményét, a diákszállást, amit Dr. Stark
Andrásról neveztek el. A 2017-ben elhunyt hitközségi alelnök dr. Stark András, Pécs egyik
legismertebb és legjelentősebb polgára, a pécsi kulturális élet egyik
mozgatója, pszichiáter-pszichoterapeuta, intézetvezető főorvos, az S.O.S. ÉLET
telefonos segélyszolgálat egyik alapítója és későbbi szakmai vezetője volt.
Ebben a
kollégiumban négy kis apartman áll rendelkezésre, ahol a Pécsett tanuló magyar
vagy külföldi zsidó diákok lakhatnak. Egyébként itt volt a hitközség két
szolgálati lakása korábban, és itt töltötte első pécsi éveit Schweitzer József,
aki 1949-től 1985-ig volt a közösség rabbija.
(A Pécsi Zsidó Hitközségről készült riportunkat
később láthatják a Mazsihisz podcast-sorozatában. )
Rózsa Péter írása
