Táncban kelti életre a mártír hősnő sorsát a Győri Balett

1944. november 7-én végezték ki a nyilas rémuralom alatt Szenes Hanna költőt, az ellenállási mozgalom mártírját, Izrael nemzeti hősnőjét. A holokauszt 80. évfordulója alkalmából Velekei László érzékeny és megindító koreográfiájával mutatja be a Győri Balett társulata az Eli, Eli című produkciót, mely egy elszánt, tettvágytól fűtött zsidó lány életútját dolgozza fel, egy mártírét, aki a végsőkig hallgatott és nem kért kegyelmet.

Az együttes nem fél a nehéz, szívszorító témák feldolgozásától, a tragédia, a végsőkig való kitartás és az időtlen tanítás Szenes Hanna rövid életét körbeszőtte, ez a láthatatlan háló pedig ezúttal a nézőteret lepi majd be.

A fiatal lányban a zsidótörvények hatására erősödött fel
a cionizmus. Olyannyira, hogy 1939-ben kivándorolt Palesztinába, ahol
csatlakozott a Haganához, egy cionista fegyveres szervezethez. Szenes Hanna
egyike volt azoknak az ejtőernyősöknek, akiket a brit haderő kiképez, hogy
megakadályozzák a magyar zsidók deportálásának tervét. Elfogták, bebörtönözték
és megkínozták. De ő csak hallgatott. Golyó általi halálra ítélték. Nem kért
kegyelmet.

„Egy kedves barátom javaslatára kezdtünk el Csepi
Alexandrával foglalkozni a történettel. Azonnal lett 4-5 vízióm és nagyjából 24
óra leforgása alatt fejben el is készítettük Szandival a művet. A darabválasztásaim során prioritás, hogy egy ember legyen a középpontban.

A cselekményes balett mindig is közel állt hozzám, a
klasszikus táncszínházi nyelvezet mellett tettem le a voksomat. A holokauszt
emlékévében szerettünk volna valami maradandót alkotni. „Ez egy szomorú
történet, egy lányról, aki kiáll a hite mellett, nem enged a kitűzött céljaiból
és azt látom, hogy ezekre a tanításokra mindig is nagy szükség volt és lesz is
a jövőben. A művészetemmel próbálom ezt a rezonanciát erősíteni” – mesélt a produkció hátteréről a társulat direktora.

Velekei László úgy fogalmazott, hogy mikor Csepi Alexandrával beleásták magukat Hanna életébe, nem volt kérdés, hogy a színpadon szeretnék viszontlátni a hősnő életének főbb mozzanatait. Ezt erősítette meg a dramaturg is.

„Szeretjük a kivételes karakterrel bíró nőket, még
akkor is ha tragikus a sorsuk. Egyértelmű volt, hogy melyek azok a történések, amelyeket
mindenképpen szeretnénk megragadni , ezért is lett végül az alcím,
hogy Táncképek Szenes Hanna életéből. Tényleg egy nap alatt összeállt a
librettó, annyira megindított mindannyiunkat ez a különleges élet. A
bennünk keltett érzéseket szeretnénk átadni, így nem egy didaktikus előadás
készült, de ez egyébként sem jellemző az együttesre” – fogalmazott Alexandra.

A mártír hősnő históriáját elsőként december 17-én
Budapesten, a Rumbach Zsinagógában láthatja a nagyérdemű, Győrben 2025-ben a
Magyar Táncfesztiválon debütál a fájdalmas mégis felemelő táncjáték, Gábor
Audrey operaénekes közreműködésével.

Az előadás a MAZSÖK, a MAZSIHISZ, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Maecenas – a Táncművészetért Alapítvány és a Győri Balett támogatásával jött létre.